Lehetséges az, hogy ha egy kondenzátort melegítünk akkor a kondenzátorban elektromos áram keletkezik?

Adott típusú kondenzátorokban felléphet hőelektromos hatás, olyasmi amint ami a termoelektromos generátorokban. Azaz hő hatására áramot generálnak.

Ez azért történik mert egyes anyagok ha hőnek vannak kitéve, anyagtól függően egy kis mértékű elektron/proton többlet alakul ki a hidegebb felén. Ha két eltérő anyagot melegítünk, akkor a két anyag közt feszültségkülönbséget mérhetünk. A kondenzátor egyik fegyverzetén található

dielektromos rétek működhet az egyik pólusként a másik fegyverzet alumíniumija pedig a másik pólusként.

Kérdező írja:

"Sőt még az utolsót úgy mértem, hogy felmelegítettem hagytam visszahűlni és ekkor is 160-180 mV közötti áramot kaptam."

Válasz:

Sértődés ne essék, de ebből nyilvánvaló, hogy nagyon sokat kell még tanulnod ahhoz, hogy valami értelmeset össze tudj hozni az elektrotechnika területén - ugyanis az áramot nem millivoltokban mérik. Ekkora hiba már egy kezdőnek is ciki.

Az a gond azzal hogy voltban adtad meg, hogy maga a feszűltségkülöndbség nem nem jelenti azt hogy van használható áramod is. Lelehet nagyon nagy feszültséged is anélkül hogy tényleges munkát tudjál végezni vele.

A termoelektomos generátorok néhány applikációban nagyon jól működnek. Viszont a hatásfokuk borzasztóan alacsony és a működésükhöz szükséges hogy folyamatos nagy hőmérséklet különbség legyen a két oldalán. A kondenzátorod olyan apró hogy nagyon gyorsan átfog melegedni így amint elér egy termál equilibrium a teljesítménye gyakorlatilag nullára esik. Így ilyen felszereléssel nem fogsz tudni sem egyenletes sem folyamatos áramot létrehozni. Próbáld megmérni a kivehető áramot, azaz hogy hány ampert ad le a kondenzátor.

Több kondenzátor összekötése nem fogja növelni a feszültséget. Vagyis a gyakorlatban igen. De ez csak azért történik mivel ha egyszerre több kondenzátort melegítesz, gondolom egyszerre csak egy kettő kap közvetlen hőt, így a többi addig nem melegszik túl/lehűl. Ezzel kicsit magasabb hatásfokon működik, de ez ugyan úgy elérhető egy kondenzátorral is ha optimálisan melegíted.

Kérdező írja:

"Az hogy azt tanultátok, hogy mit tesz egy kondenzátor az rendben van, de mikor tettél hasonló dolgot amit fent leírtam, ki tett ilyet is valaki?"

Válasz:

Természetesen egy elektronikával komolyan foglalkozó ember sokkal összetettebb vizsgálatokat is végez néha egy elektrolitkondenzátoron, de a lényeg az, hogy mielőtt összetett eszközökhöz nyúl az ember, illik rendesen megtanulni az elméletet.

Például vegyük sorra ezt a megfogalmazást:

"Szóval mivel tudni lehet, hogy a hő az tulajdonképpen elektromágneses sugárzás..."

- a "hő" nem elektromágneses sugárzás, hanem az anyag (és/vagy sugárzási mező) belső energiájának mennyiségi, a hőmérséklet pedig a minőségi mutatója.

Továbbá:

"...így az az ötletem támadt, hogy egy tekercset felmelegítek (gondoltam mi bajom lehet...) azaz elektromágneses sugárzásnak teszem ki, akkor elvileg áramot generál."

- értelemszerűen nem tetted ki sem a tekercset, sem a kondenzátort olyan hullámhosszal jellemezhető elektromágneses kölcsönhatásnak, melyeket ezek a makroszkopikus alkatrészek rendeltetésszerűen képesek kezelni.

Az csak az egyik dolog, hogy a 350 Kelvin körüli hőmérsékleti sugárzás spektrumának közepes hullámhossza rendkívül kicsi, de ráadásul nem is koherens - tehát "elvileg" semmiféle "áram", feszültség, és elektromos teljesítmény generálásáról nem lehet szó. Igen - úgy elméletileg - mint gyakorlatilag is!