A kondenzátor hogy működik egész pontosan? Tényleg okozhat halált ha fel van töltve és megérintik?

Az a kondenzátor okozhat halált, amelyik:

1: elég nagy feszültségre fel van töltve hozzá,

2: elég nagy a kapacitása is ahhoz, hogy veszélyes legyen.

A defibrillátor kondenzátora pl. ilyen.

Ezen kívül a feltöltött nagyfeszültségű kondenzátorok ilyenek, még több óra után is - sőt, még akkor is, ha rövidre zárják, majd megszüntetik a rövidzárat.

A kondenzátor alapból NEM adja le az energiáját, mivel pont az a cél, hogy megtartsa azt. De lehet olyan kapcsolást csinálni, ami a tápfeszültség kimaradása esetén gyorsan kisüti.

Az pedig, hogy a kondenzátor magától mennyi ideig tartja meg az energiáját, nagyon sok mindentől függ, a légnedvességtől kezdve, stb.

Igen, okozhat akár halálos áramütést is, kellően nagy kapacitású, kellően nagy feszültségre töltött kondenzátor.

Aki antik rádiókészülék, vagy újra divatos csöves erősítő javításába kezd, annak néhány speciális biztonsági szabályt tanácsos betartani.

Például, a készülék kondenzátorait egy ellenállással (100 ohm - 1 k ) ki kell sütni mielőtt a belepiszkálna a készülékbe.

Mivel az átadott energia inkább a veszélyes, és a tárolt energiában meg a feszültség négyzetesen "van benne", hát a látszat az, hogy a nagy feszültségre töltött kondenzátorok aránytalanul veszélyesebbek. De olyan sok adat nincs kondenzátorokra, miután a halálos célú emberkísérleteket pár éve betiltották. :) Fájdalomküszöbre vannak részletes adatok, fibrillációra az a vélekedés, hogy 50 Joule már jó eséllyel olyan.

Egy támpont lehet az európai villanypásztorszabvány, aszerint egy impulzus energiatartalma max 5 Joule lehet (a helyzet azért bonyolultabb, ez egy nagyságrendi tájékoztatás) - azt nyilván úgy próbálták meg belőni, hogy kimondottan kellemetlen legyen, de az átlag nemdohányzó, garázsban tartott, vegyes étrenddel táplált 180 cm-es fehér férfit ne vágja agyon.