Mekkora sugárzás van egy működő atomreaktor belsejében?(számszerűsítve) Valamint egy szabályzó rúd 2 héttel leállítás után, mennyire radioaktív?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Esetleg tudod is amúgy? Pld egy rbmk 1000, avagy candu, de bármi jöhet, csak sz is fontos melyik típus.
Mert ugye más dúsításáról beszélünk pár típusnál
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
#1 és kérdező a Sievert már egy biológiai hatás alapján értékelt dózis. Vagyis Sv csak az lehet amit élő szervezet elnyelt vagy elnyelhetett.
Így ez a mértékegység kapásból ki is esik abból a körből amivel egy reaktor belsejét meg lehet adni.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Röntgen szintén nem lehet, mert az meg a gamma (és röntgen) sugárzás elnyelt értékére vonatkozott.
Elavult mértékegység.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Na nem találtam a neten sem semmit erről és a Chat GPT -ből sem sikerült értelmes értéket kihúzni. Ötös járhat közel a megoldáshoz Tera Bq -ban mérhető értékek vannak ott.
Chat GPT:
"
Szia, Mennyi egy működő reaktor belsejében az össz sugárzás? Például egy nyomottvizes reaktorban mint Paks?
Szia! A nyomottvizes reaktorok, mint például Paks, működése során a reaktor magjában történő atomreakciók során ionizáló sugárzás szabadul fel. Az összsugárzás mennyisége a reaktor típusától, az üzemeltetési feltételektől és a sugárzás mérésére használt eszközöktől függ. Az összsugárzás nagysága nagyban függ az aktív zóna tervezetétől, az üzemanyag típusától, az üzemanyag sűrűségétől, a hűtőközeg mennyiségétől, a hűtőközeg fajtájától és a reaktor üzemeltetési paramétereitől, mint például a teljesítmény és a fűtőelemek elrendezése.
Az összsugárzás mennyiségének pontos meghatározása komoly mérnöki feladat, és a reaktor tervezői által végzett részletes számítások és mérések eredményeként határozható meg. Általában az üzemidővel és az üzemanyag lebomlási karakterisztikáival összefüggő sugárzási adatokat használnak a sugárzási expozíció becslésére.
Az összsugárzás szintje szigorúan ellenőrzött és szabályozott a reaktorok üzemeltetése során, és a sugárzás elleni védelem rendszerei garantálják a dolgozók és a környezet védelmét. Az üzemeltető vállalatok rendszeresen végzik a sugárzás mérését a reaktor és a közeli területek körül, hogy biztosítsák a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelést.
Nem szükséges pontos érték csak egy közelítőleges nagyságrendi becslés.
Az összsugárzás nagysága a nyomottvizes reaktorokban, mint például Paks, nagyságrendileg több tízezer Szivert (Sv) lehet évente, azonban ez a szám számos tényezőtől függ, mint például a reaktor teljesítménye, az üzemanyag típusa és az üzemeltetési feltételek. Az összsugárzás szintjét rendszeresen monitorozzák és szabályozzák, hogy biztosítsák a dolgozók és a környezet védelmét, és az üzemidő alatt fokozatosan növekszik az üzemanyagból származó sugárzás miatt. Az üzemidő vége után az üzemanyagból származó sugárzási aktivitás fokozatosan csökken, és a radioaktív hulladék tárolókban történő biztonságos tárolása biztosítja a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelést.
Rendben. De biztosan jó a Szivert (Sv) ehhez mint mértékegység? Mert ez a mértékegység az élőlényekre gyakorolt biológiai hatásra van vonatkoztatva. Ebből azt gondoltam hogy Gray ben vagy Becquerel ben lesz megadva a becslés.
Igen, igazad van, a Sv (Sievert) az élő szövetekre gyakorolt biológiai hatásokat méri, és nem az összsugárzás mennyiségét. A sugárzási dózist Gy (Gray) mértékegységben szokás kifejezni, amely az ionizáló sugárzás által átadott energia mértékegysége. A dózis és a hatás közötti kapcsolatot azonban az egyes sugárzási típusok esetében eltérően lehet kifejezni, mivel a különböző sugárzás típusok eltérő biológiai hatásokkal bírnak.
A sugárzás aktivitását a Becquerel (Bq) mértékegységgel lehet kifejezni, amely a radioaktív anyagokban bekövetkező bomlások számát méri másodpercenként. Azonban a sugárzás aktivitásának és a sugárzás dózisának összefüggése is bonyolult lehet, mivel az attól függ, hogy milyen típusú sugárzásról van szó és milyen mélyen hatol be az élő szövetekbe.
Ezért a pontos sugárzási adatokat gyakran különböző mértékegységekben adják meg, és a különböző mértékegységek közötti konverziót szigorú matematikai számítások alapján lehet elvégezni.
Oké. Tehát egy Paksi blokk magjában a reaktivitás Bq-ben milyen nagyságrendű?
A reaktivitás az a mérték, amely jelzi, hogy a reaktor "mennyire aktív" és hogy mennyi sugárzást bocsát ki. A reaktivitás mértékegysége általában nem a Becquerel (Bq), hanem a hatáskeresztmetszet (barn) vagy a tizedes részarány (rho) egysége.
A hatáskeresztmetszet az az érték, amely az atommagokkal vagy más részecskékkel való kölcsönhatás mértékét jelöli, míg a tizedes részarány a neutronok számának és a neutronok fő kölcsönhatási módjának (elszórt vagy felszívódott) arányát jelöli. Mindkét mértékegységet gyakran használják a reaktorok reaktivitásának mérésére és vezérlésére.
A pontos reaktivitási adatokat csak a reaktor üzemeltetői rendelkeznek, és azok általában nem nyilvánosak. Azonban általánosságban elmondható, hogy a reaktivitás nagysága függ a reaktor teljesítményétől, a reaktor üzemanyagának típusától és más üzemeltetési paraméterektől. A Paks atomerőműben üzemelő reaktorok reaktivitása nagyjából 1000-2000 barn között van, de az egyes blokkok közötti eltérések lehetnek.
"
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!