Miért hűtik az atomreaktor vizét?
Amit az 1. válaszoló írt az a primer kör. Az egy zárt rendszer abból nem jöhet ki a víz, meg is indokolta miért. Van egy szekunder kör az már lehet nyílt mert az a víz nem kerül be a reaktortérbe.
Hűteni meg kell a reaktort mert ha leolvad akkor az kőkemény szopás.
"azt a kis maradékot meg már nem lehet kinyerni belőle. "
Kis maradék?? 1300 MW teljesítménnyel fűti a Duna vizét, ez minden, csak nem kis maradék.
Ha lehet inkább csak hozzáértők válaszoljanak, ne okoskodók.
Bocs, elszámoltam:
"
A munkáját elvégző gőz a Duna hűtőhatását felhasználva ismét vízzé alakul. Ez a vízkör nyitott, a Dunából másodpercenként kiemelt 100 köbméter víz átlagosan 8 Celsius-fokkal felmelegedve tér vissza a folyóba."
100 köbméter vizet 8 fokkal melegíteni másodpercenként az 3,3 gigawatt teljesítmény!!! Ez kicsi? Hát nem hiszem.
Az atomreaktor nem a Duna vizét melegíti. Hanem mint említettük a primer kört. A Duna vizével hűtik a rendszert azt is írtuk miért. És ez okból kerül vissza melegebben.
De ha te okosabb vagy mint a reaktormérnökök és az üzemeltetési személyzet akkor mondd meg nekik, hogy szarul csinálják.
Igen, a reaktor a primer kört, az meg a szekundert, ami megy a turbinákhoz aztán lecsapatják a Duna vizével. Vegy ez a rész talán magától melegszik? Édes istenem...
A kérdésem az, hogy miért hűtik le a turbináról lejövő gőzt vízzé, amit aztán újra felmelegítenek gőzzé. Nem tudom, mi nem egyértelmű ezen a kérdésen.
Először is tisztába kell rakni itt pár dolgot:
A mai modern nyomott vizes reaktorokban a primer körben üzemszerűen nincs is gőz! Ha van az nagy baj! Vagy lecsökkent a nyomás, elfolyt a víz, valahol lyuk van. Vagy túl magas a maghőmérséklet azaz leolvadás közelben van a reaktor. Mindkettő súlyos üzemzavar lenne.
A primer körrel turbinát ma már ritkán hajtanak meg. Talán csak az első generációs (forralóvizes) és második generációs (RBMK - chernobil) reaktoroknál volt ilyen de hamar rájöttek hogy ez a legtöbb esetben nem túl vidám megoldás.
A primerkör nyomása és hőmérséklete:
A H2O hármaspontja és tulajdonságai:
"Megépített" reaktortípusok:
Továbbá az energiát hasznosító összes berendezés elengedhetetlen része hogy kell lennie "hidegpontnak" is.
Azaz ahhoz hogy bármiből energiát nyerjünk ki, minden esetben kell legyen nem csak energiában "dús" hanem energiában "szegény" közeg is, mert csak az átáramlásból tudunk lecsípni különböző hatékonysággal!
Pl a vízi erőműnél a magasabban fekvő víz helyzeti energiáját tudjuk hasznosítani amikor egy alacsonyabban fekvő kisebb helyzeti energiájú területe áramlik.
De az összes víz megmarad a végén!
Csak lesz valamennyi energiánk is belőle, annyi amennyivel fékezzük a vizet! De ha túlzottan fékezed akkor "elzárod a csapot" nincs áramlás nincs energia kinyerés!
A szél erőműnél a nagyobb nyomás felől áramlik a levegő az alacsonyabb nyomás felé! De a levegő mind megmarad! Valamilyen hatékonyságú fékezést produkálsz.
És itt lehet megérteni részben hogy miért 3 lapátúak és nem 33 vagy 333 vagy tömör fal. Az fogná jobban a szelet. De elindulni sem tudna, vagy csak nagyon nagy szélsebességnél az meg ritkán van! Az 5-10km/h szélben elindulni és termelni képes turbinák 2-3-4 lapátúak!
Ugyanez van az atomerőműben is!
A reaktor elsősorban hőt állít elő!
Annak meg valahova áramolnia kell hogy energiát nyerjünk belőle ki!
Az atomerőmű összes termelt hő energiája végül így vagy úgy a környezetbe kell kerüljön!
Lehet hogy épp egy kis része tesz egy kitérőt közben egy egy közeli lakótelepen is, de a többsége direktbe a környezetbe fog jutni pl a Dunába.
Az hogy közben mennyit tudtunk belőle kivenni, és milyen hatékonysággal az más kérdés.
Te mint végfogyasztó csak elektromosságot kapsz kézhez ebből, hőt valószínűleg nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!