Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » Miért hűtik az atomreaktor vizét?

Miért hűtik az atomreaktor vizét?

Figyelt kérdés
Nem látom, mi értelme annak, hogy egy csomó energiával felforralt vizet a turbinák után lehűtsenek a Duna vizével, majd ismét felmelegítsenek. Valaki elmagyarázná, hogy miért így csinálják?
2019. aug. 14. 17:24
1 2 3
 11/26 EagleHUN ***** válasza:
100%

Sőt mondok még jobbat. A megtermelt elektromosság is csupán egy kitérője az energiának mielőtt hővé válik.

Ez teljesen független attól is hogy vízből, szélből, napból, fosszilisből vagy épp atomból lett. Ha bekapcsolod a tévét, számítógépet, monitort, mikrosütőt, lámpát stb... az mind melegszik. Ha fényt bocsájt ki az eszköz akkor az bele ütközik mindenbe beléd is és disszipálódik hővé. Igen még a 2hideg" fényt kibocsájtó ledes világítással elfogyasztott néhány watt is végül a környezetet fogja melegíteni!

2019. aug. 14. 19:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/26 A kérdező kommentje:
Vonatkoztassunk el az atomtól, úgy látom ez zavart okoz a fejekben. Szénerőműben ugyanúgy gőzt állítanak elő. Ezzel a gőzzel turbinát hajtanak meg, majd lehűtik vízzé, aztán újra felmelegítik gőzzé. Tegyük fel a gőzfejlesztőből kijövő gőz 300 fokos (hasraütésre mondtam, nem tudom mennyi nagyságrendileg). Ez meghajtja a turbinát, közben lehűl mondjuk 150 fokra. Ez után a kondenzátorban lehűtik 25 fokra és vízzé alakul. Utána megy vissza a gőzfejlesztőbe, hogy 25 fokos vízből 300 fokos gőzt csináljanak. A kérdésem az, hogy miért nem a 150 fokos gőz megy vissza és melegítik újra 300 fokra, miért kell elpazarolni egy csomó energiát azzal, hogy lehűtik 25 fokra és onnan melegítik vissza?
2019. aug. 14. 20:06
 13/26 anonim ***** válasza:
100%
Kérdező, a Paksi reaktor úgy lett tervezve, hogy a primer kör hűtőfelületére a Duna kb. 0-25 fokos vize áramoljon, a 130 fokos gőzt meg nem lehet csak úgy kiengedni a turbinák után a semmibe. Lehetett volna úgy is tervezni, hogy a fáradtgőzt is hasznosítsák valamire, de nem úgy lett. Így marad az hogy lecsapatják és a Dunába engedik.
2019. aug. 14. 20:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/26 EagleHUN ***** válasza:
100%

Még egy lépéssel menjünk tovább a dolog mélységi megértésében.

Mi a hő amivé minden energia válik amire törekszik?

Tulajdonképpen az atomok rezgése.


Hogyan tud egy atom "megszabadulni" az ilyen túlzott rezgéseitől?


Csak 3 féle módon.

1) - Átadhat rezgést egy másik atomnak. Kisebb energiáknál (alacsonyabb hőmérsékleteken) ez jellemző.


2)- Magasabb hőmérsékletekre jellemző hogy ha termikus fotont bocsájt ki. Ezt az elektronszerkezetének változásával tudja megtenni. Igen ám de az a foton ha valaminek ütközik és elnyelődik azt ugyanúgy rezgésbe fogja hozni.

// Tulajdonképp az ionizációt és a plazmát pl a csillagokban is ebbe a kategóriába sorolhatjuk be csak nagyon extrém a megjelenése a dolognak.//


3)- A harmadik mód is tulajdonképp az elektronjaival kapcsolatos, de ebben beragadnak egy magasabb szinten az elektronok így a rezgési energiát diszkrét csomagban tárolják el. Ezek pedig nem mások mint a kémiai kötések.

Így van energia, szénben, földgázban, kőolajban.


---------------------------------------------------------


Tehát kijelenthetjük nyugodtan, energia sem vész el ahogy anyag sem, csak átalakul.


Az emberiség által valaha is "előállított"? inkább kinyert és "elhasznált" összes energia ott van valahol az univerzumban és a persze a Földön szétszórva.


Egy űrben száguldó vagy épp a Holdba vagy Marsba becsapódó infravörös fotonban ami innen indult, épp úgy mint a kémiai anyagainkban, vagy épp a Föld hőmérsékletében.


//Még mielőtt az előbbi "Föld hőmérsékletében" kifejezésből félreértés lenne, meg kell jegyeznem hogy amennyivel ilyen módon "melegítettük" a földet az az energia egyrészt már valamilyen formában itt volt (uránként, vagy szénként tb...beeső napfényként stb...).

Másrészt a mennyisége egészen elenyésző ahhoz a mennyiséghez képest amennyit a tevékenységünk során kibocsájtott üvegházhatású gázok itt tartanak nekünk a nap sugárzásból.

Ami egyébként természetes úton infravörös (termikus) fotonként el kellett volna hagynia a bolygót az itt maradt, ezért melegszünk. Az energia amit hasznosítani vagyunk képesek annak nagy része csupán átfolyik rajtunk és eleve itt volt. Az nukleáris is! Tehát nem a közvetlen energia használatunk miatt nő drasztikusan a hőmérséklet hanem annak közvetett következményeként.//

2019. aug. 14. 20:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/26 EagleHUN ***** válasza:
100%

Csak most olvasom amit közben #13 #14 írtatok.


Szekunder kör vízforralás. (Tök mindegy milyen erőműben...):

Először is sehol nem hűtik le 25 fokosra azt a vizet.

Azt ők is nagyon jól tudják hogy az veszteség lenne.

Kb. 80-90 fokos fizet vezetnek vissza.

Az ilyen körben sokkal kevesebb víz kering mint amit pl a Dunából szivattyúznak a hűtésre. Nem a Duna vitéből csinálnak gőzt! Az a víz ami turbinára mehet minden esetben kristálytiszta kezelt pl teljesen só mentesített stb...


Miért nem a gőzt vezetik vissza? Miért kell lecsapatni?

A térfogata miatt egyrészt, másrészt mert a gőz hővezető képessége és hőkapacitása is elenyésző a vízéhez képest.

Ha lecsapódik a gőz egy zárt rendszerben azaz fázist vált akkor egy nagy löketnyi energiát még le ad. Hőt ad át a környezetének!

Amikor gőzzé válik akkor meg fel tud venni egy nagy löketnyi energiát azaz olyankor meg hőt von el a környezetétől.


Ezt a jelenséget a párolgáshő írja le:

[link]


Tehát az erőművekben ezzel is játszanak erre is figyelni kell!


De mi történik még? Zárt rendszerben vagyunk. A lecsapódáskor drasztikusan csökken a térfogat!

A folyadékot ebből a térből kiszivattyúzzák közben.

Akkor iszonyúan leesik a nyomás.

Anyag szeretne az alacsony nyomás felé áramlani!

Ez egy helyről történhet a turbináról!

Azaz a lecsapatás szívja a turbináról a gőzt ezzel gyorsítva az áramlási sebességet és növeli a hatékonyságot.


Mi történik a másik oldalon a "kazánban"? Bemegy a víz felforrósodik és valamivel több mint 100 fokon (nyomástól függően) robbanásszerűen kitágul megnő a nyomása, közben felvesz egy csomó hőt a kazánból (párolgáshő). Mivel a víz alatta összenyomhatatlan és csak egyfelé tud menni így gyakorlatilag a turbina irányába fúj ki onnan a gőz!


Jól ki van ez találva...


Egyébként nagyon hasonlít ez az egész rendszer a hűtőszekrényére.

Ugyanígy a folyadék és gáz fázisokkal a nyomással és párolgással játszanak.

Csak a hűtőnél ki van fordítva az egész, mert ott egy térrészből hőt von el és egy másikba szállítja ami melegszik is. Ehhez kell a szivattyú.


Az erőműben meg a hő szeretne átáramlani egy másik térrészben és közben mellékesen meghajt nekünk egy turbinát.

(A szivattyúk pl a szénerőművekben csak egy kis rásegítésnek vannak. Meg a hűtéshez használt folyóvíz szivattyúzáshoz. Az egész erőmű teljesítményéhez képest elhanyagolható az össz fogyasztásuk. Elvileg menne nélkülük is az üzem csak kisebb hatékonysággal. Atomerőműben biztonsági okokból vannak bent, meg mert a primer körben nincs gőz, így az magától nem áramlana kellő képen.)

2019. aug. 14. 20:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/26 anonim ***** válasza:
100%

#12 "Ez meghajtja a turbinát, közben lehűl mondjuk 150 fokra."

Dehogy hűl le. Ha így lenne, akkor csak a turbinának adhatná le a hőt, amitől az percek alatt elpárologna.

A turbina egy adott hőmérsékletű és nyomású vízgőzre van tervezve. Már kis eltérés is jelentős teljesítmény és hatásfokvesztést okoz.

A (kör)folyamatot meg már leírták fentebb.

2019. aug. 14. 22:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/26 anonim ***** válasza:
100%

Kérdező!

Az elején nagyon agresszív voltál a tudatlanságod mellé.

Az elsőt légy szíves, mellőzd a jövőben.

Amire te kíváncsi vagy, az a Carnot-ciklus.

[link]

Itt lényegében 4 folyamat van:

1: valaminek megnövelik a nyomását,

2: ez kitágul, munkát végez,

3: mivel ez egy körfolyamat, ezért vissza kell csökkennie a nyomásának, EHHEZ KELL A HŰTÉS,

4: és vissza kell kerülnie a kiinduló pontra is.


Lehetne másképp is csinálni, de a hűtés mindenképpen kell közben, különben nem kerül vissza a kiinduló helyzetbe, tehát nem használható tovább.

2019. aug. 14. 22:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/26 A kérdező kommentje:
Köszönöm a választ, így már világos. Bár azt rendkívül furcsának tartom, hogy több gigawattal fűtik a Dunát és egyszerűen elpazarolják ezt az energiát. Télen ezzel a teljesítménnyel komplett városokat lehetne fűteni, helyette meg égetjük a fosszilis energiahordozókat.
2019. aug. 14. 22:54
 19/26 A kérdező kommentje:

#16 tényleg? Hát pedig ez alapján a videó alapján eléggé lehűl: [link]

Annyira imádom, hogy ezen az oldalob folyton olyanok osztják az észt, akik egyáltalán nem értenek a témához, amihez hozzászólnak...

2019. aug. 14. 23:09
 20/26 anonim ***** válasza:
100%

Még egyszerűbben úgy lehet mondani, hogy a hőerőgépeknél 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭𝐞𝐭𝐥𝐞𝐧 azt megoldani, hogy az összes hőből munka legyen.

Sajnos a hő egy része kötelezően elvész, ezt kell hűtéssel elvezetni.

2019. aug. 14. 23:15
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!