Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » Hogyan közlekedik az űrhajó...

Denber kérdése:

Hogyan közlekedik az űrhajó az űrben, mondjuk a mars utazásnál? Miként tud előrehaladni, elvileg légüres térben?

Figyelt kérdés

Egy motorcsónak meghajtásához 8-10 lóerős motor elegendő, amivel kellőképpen hatékonyan tud haladni, ezzel szemben egy légpárnás járműnek ami hasonló adottságokkal rendelkezik, szállítható teher és sebesség, legalább 25 lóerőre van szüksége. Minél ritkább a közeg annál nagyobb erőt kell kifejteni ugyanahhoz a feladathoz.

Az űrben ahol elvileg semminek nem tud "támaszkodni" a meghajtó sugár, vagy bárminek is nevezik, akkor hogyan halad?


2023. jan. 2. 23:58
1 2 3
 21/24 TappancsMancs ***** válasza:
100%

Létezik a jelenség amit montál. Az is van. Is! Tapasztalható még egy erősebben kiengedett zuhany tusolófejnél is, hogyha a levegőbe vs a zuhanyozó falára irányítod. A közeli falon erősebbnek lehet érezni valóban. De tapasztalható a fal nélkül is és ebben inkább ez a lényeg. Erő az nem csak a levegővel kapcsolatban lép fel, hanem a test és a kiáramló tömeg között is.


Talán a legjobb példa az ágyú, amit már említettek és lövésnél hátrarúg és egy kézi fegyver is hátrarúg és ez azonos jelenség mint ami a rakétahajtóműveknél jelentkezik.

Itt látszik már az első másodperceknél is (ágyú, pisztoly):

https://www.youtube.com/watch?v=WSXaCkQ9sF8

https://www.youtube.com/watch?v=pqmMwRKsP1Q


De vákuumban más is képbe lép. A légkör valójában gátolja, lassítja a rakétamotorból kiáramló gázokat, ami az űrben meg nincs és ott akadálytalanul jutnak ki a kiáramló gázok és könnyebben is és gyorsabban is. Ezért van az, hogy a rakéta hajtóművek valójában erősebbek a világűrben. Itt vannak rá adatok is, hogy lássad:


SpaceX Falcon Heavy tolóereje kN-ban:

- Tolóerő a tengerszinten 22 819 kN (Kilonewton )

- Tolóerő vákuumban 24 681 kN (Kilonewton )

(forrás: [link] )


RD–180 rakétahajtómű is lehetne példa, és bár orosz fejlesztésű, de amerikai Atlas hordozórakétákban használták.

- Tolóerő a tengerszinten 3,83 MN (Meganewton)

- Tolóerő vákuumban 4,15 MN (Meganewton)

(forrás: [link] )


Érdemes lehet a témában még, hogy oké, de ez csak gáz kiáramlás és az miért hat olyan erősen, hiszen csak gáz és nem vas ágyúgolyó. Gáznak ugyan valóban gáz, de a gáznak is van tömege és ez a lényeg benne.


Viszonyításképp egy átlagos autó, 100 km-en elhasznál mondjuk 10 liter üzemanyagot, és felgyorsul mondjuk 180 km/h-ra. Ekkora sebességgel még nem lehet kijutni a világűrbe, ahhoz kevés. Balcsira már elég. :)


Ezzel szemben az űrsikló például, vagy az ismert rakéták azok felgyorsulnak 30 000 km/h-ra (harmincezer km/h !) nagyjából 10 perc alatt. Összevetésképpen néhány lényeges adat:


- autó: 180 km/h

- hordozórakéta: 30 000 km/h


- autó: 100 lóerő

- hordozórakéta: 30-40 millió (!) lóerő


- autó: 100km / 10 liter üzemanyag

- hordozórakéta: 10 tonna üzemanyag / másodperc (!)


Ezek miatt ad elegendő tolóerőt egy kiáramló gáz, mert kiáramlik másodpercenként 10 tonna és az "kicsit" több mint egy pár kg-os ágyúgolyó. Gondolom nem is kell részletezni. :)

2023. jan. 3. 17:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/24 anonim ***** válasza:
100%
Csonakos kisérlettel szokták magyarázni az erő-ellenerő hatást. Tóban van egy csonak, amiben ember áll. A csonakban van néhány ágyugolyó, kb 20 kg-os vasgolyók. Megfogod a vasgolyot, és vizszitesen eldobod magadtól. A vasgolyó elrepűl, de veled együtt a csonak is elmozdul a vasgolyó irányával ellentétesen. A te szempontodból eldobtad a golyót, de ugyis fellehet fogni, hogy ellökted magad a golyótól. Ugyanaz az erő mozgatja a golyót előrre, mint ami a csonakot hátrafelé. Az űrhajó ugyan úgy lőki el magát a kiáramló gázoktól, ahogy te ellőköd magad a 20 kg-os vasgolyótól.
2023. jan. 4. 03:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/24 anonim ***** válasza:
100%
Szóval a rakéta nem a levegőre támaszkodik, de a másik hatás, amikor a lábad akadályozta a patronból kiáramló gázt az is létezik. Ott valószinűleg egy párnahatás jelenség gyorsította pluszban az autot. A lábad részben akadályozta hogy a gáz szétterüljön, ezért kis részen nagyobb nyomásu gázsugár alakult ki, és ez a nyomás gyorsította még pluszban, a gáz tömegén, sebeségén túl. Repűlőgepeknél szoktak párnahatásról beszélni, amikor 5-10 méteres magaságban repülnek, és a szárnyak által lefelé nyomott levegő nem tud a föld közelsége miatt eltávozni szétterülni, és nagyobb nyomásu levegő réteg alakul ki. Így a repűlőgépek kisebb sebeséggel és kisebb teljesítménnyel is stabilan tudnak repűlni, mint nagyobb magaságban kb 20-30 méter fölött.
2023. jan. 4. 03:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/24 anonim ***** válasza:
Szóval akkor a gázmolekulák apró lábacskák, amik az ürhajó mögé kerülve eltaszítják az ürhajót. Má megin igazam van.
2023. jan. 4. 07:38
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!