Hogyan közlekedik az űrhajó az űrben, mondjuk a mars utazásnál? Miként tud előrehaladni, elvileg légüres térben?

Van bizony!

A szódás patron súlypontja középen van.

Ha kiáramlik a gáz belőle, akkor hátrébb kellene kerülnie, hiszen "kilóg" a gáz, elviszi magával a súlypontot.

De ilyen nincs, egy súlypont nem tud csak úgy magától odébb mászni. Tehát a patronnak el kell indulnia ellenkező irányba, ha nincs rögzítve.

A 3 test problémákat pedig (pl. ha te is ott vagy, vagy pedig levegőben van az egész) egyelőre ne keverjük bele, amíg a 2 test közti kölcsönhatásokat sem érted.

Ha az erők alapján jobban el tudod képzelni, akkor is jó a szódás patron:

a benne levő gáz minden irányban nyomja a patront.

AZONBAN, ha te az egyik oldalon megnyitod az utat, akkor ott a kirepülő gáz már nem nyomja a patront!

TEHÁT a másik irányba el kell indulnia a patronnak, hiszen arra nyomja a gáz!

Kérdező írja:

"Súlypontja a világűrben csak a szerkezet saját tömegvonzása miatt lehet/van..."

Válasz:

Ez egy orbitális baromság. A második pontatlanság súlypontokról beszélni, hisz a lendületnek van megmaradástörvénye. A LENDÜLET a tömeg és sebesség szorzata - ami szintúgy egyenlő az ERŐIMPULZUSSAL - ami az erő és behatása idejének szorzata.

Ezért fontos minél nagyobb sebességgel kifújni a hajtóanyagot, mert ez az egyetlen módja az űrhajtómű legfőbb paraméterének - a SPECIFIKUS IMPULZUSNAK - a maximalizálására!

Kérdező - úgy veszem észre, hogy a legalapvetőbb fogalmakat is kevered mechanikából, úgyhogy fogd a tankönyvet és szisztematikusan tanuld meg a középiskolás alapokat mechanikából - sajna egyszerűbben nem lehet.

P.S.

Súlypontok helyett pedig mindenképp tömegpontokról érdemes itt értekezni a félreértések elkerülése céljából.

"Amikor ott volt a lábam (jó hideg is volt) akkor szinte azonnal létrejött a kölcsönhatás,"

Az azé vót, mer a lábad taszíccsaja kisótót. Az ürhajóbol is odafönt lábakat dobálnak ki a kívánt haladási iránnyal ellentétesen (maguk mögé), majd a lábak eltaszíccsák az ürhajót onnan a Marshoz. Ennek egy hátránya is van, az hogy más úton kell visszajönni, mert a már ott lévö lábak taszítása miatt nem tudnának ügye visszajönni. Ezért van kijelölve a Föld körül egy szigorúan lábmentes övezet. Az ürhajósok is mind azért lebegnek odafönt, mert a lábuk taszítja el tölük az ürhajót. Ezt a hatást lábnyomnak hívjuk, mert a láb nyom/eltol/eltaszít. A Föld már olyan nagy tömegü, hogy azt egy sima láb nem tudja eltaszítani, ahhoz egy nagyon nagy láb kellene, mint pl. a jetié, ezért is tüntek el a jetik, mert az ö lábuk el tudta taszítani a Földet.

A láb ellentéte a bál, az meg vonzó hatású, ezért is mennek oda az emberek mikor megrendezik.

Szerintem az impulzus-megmaradással a legkönnyebb megérteni.

Ha az egyik irányba kis tömegű, de nagy sebességű gáz távozik, akkor a másik irányba fog a nagy tömeg kis sebességgel elindulni, hogy az összimpulzus megmaradjon.

Minél nagyobb tömegű gáz távozik, annál nagyobb lesz a "maradék" másik irányú sebessége.

Mondom: a kérdező azt hiszi, hogy ilyenkor a gázok a levegőtől rúgják el magukat, arra támaszkodnak.

Több 100 éve ezt már megcáfolták.

Én ilyen példát tudok:

Képzelj el két egyenlő tömegű golyót köztük egy spirálrugóval. A rugó össze van nyomva, az egyészet egy szallag tartja össze.

Egyszercsak elpattan a szallag, a rugó szétveti a két golyót.

Ez elég intiuitív.

Legyen az egyik golyó fel akkora tömegű, mint a másik.

Így is szétrepülnek, bár az egyik kétszer olyan gyorsan fog elszállni.

Ezek kevésbé intuitív, de talán belátható.

Ha a kisebbik golyó tömegét egyre csökkented, a nagyobbik egyre kevésbé fog gyorsulni, de amíg van tömege a picinek, addig a nagy is gyorsul valamennyit.

Na az analógiában a nagy golyó az űrhajó, a pici egy gázmolekula a hajtóanyag égéséből, a rugó pedig a gáznyomás, ami a rakétemotor égésterében keletkezik.

Egy-egy molekula nem lök nagyot, de temérdek sokat köpköd a hajtómű.