Részletesebben miért kisebb a fűtőértéke a nedves fának?
Szóval, ha összességben számításba veszünk mindent, akkor miért?
Fűtőérték: 1 kg tüzelőanyagból kinyerhető olyankor, ha a füstgázzal együtt távozó víz gőz halmazállapotban hagyja el a berendezést. Értékét úgy kapjuk meg, ha az anyag égéshőjéből[1] kivonjuk a gőzként távozó vízmennyiség párolgáshőjét. Ez eddig oké, hogy a több víz azt jelenti, hogy többet vonunk ki. De engem a fűtés érdekel. Mert a párolgáshővel akkor is lehet számolni, ha el akarok párologtatni mondjuk egy deci vizet a pohárból. Márpedig ebben az esetben is az történik, hogy energiát közlök vele, és az elkezd felmelegedni, és úgy párolog el. És az a hő ott van a rendszerben, forró a víz, leadja a hőt a környezetének a pohár és a víz is. Vagyis a fában lévő vízzel is ez történik. Felmelegszik 100 fokra, aztán elpárolog. Oké, hogy mondjuk egy kályha úgy adja le a névleges teljesítményét, hogy rendesen ég benne a hasogatott fa, de ha nedves a fa, akkor ugyanannyi energiát ad le, csak lassabban. Számszerűsítve, ha pl. a kályha 6kW-os, meg van rakva száraz hasítékkal, és fél óráig ég, az 6kW 1800s-on keresztül, az 3kWh. Ha nedvesebb a fa, akkor mondjuk 1 óra alatt ég el, 3kW 3600s-on keresztül, de az is 3kWh.
válasza:"Nem tudom én. Szerintem ha valami tárol valamennyi energiát, akkor annyi fog kijönni belőle, akármi történik vele."
Nem érteni, hogy ezeken mit nem értesz. :)
Nem eltűnik a keletkezett hő és nem a fa szárazanyag tartlama lesz kisebb energia tartalmú!
1. A tűz hőfoka sem azonos, mert egy erősebb láng hőfoka nagyobb (tűz-wiki).
2. A víz forralással több hő megy a szoba helyett a kéménybe.
válasza:"Ha nedvesebb a fa, akkor mondjuk 1 óra alatt ég el, 3kW 3600s-on keresztül, de az is 3kWh."
Hát csak ezzel a megállapítással van baj. :D Mert ha egy órán át ég el, akkor nem 3 kW teljesítménnyel. Vagy ha 3 kW teljesítménnyel, akkor nem tart ki egy órát.
válasza: válasza:"el lehetne gondolkodni, hogy a többiek ugyanazt mondják, amit én"
Ha valaki gondolkodni nem akar, akkor mindegy.
válasza:Kérdező akkor próbáld kiszámolni úgy, hogy mennyi hő áramlik a kályha falára és onnan a szobába és külön, hogy mennyi a kéménybe.
Ha egyben számolod nem sokra mész, mert a hő kétfelé áramlik és neked egy össz adatod van.
Valamint számolj a nagyobb tűt nagyobb hőjére is.
válasza: válasza:Ipari felhasználáshoz is tesztelték, de itt van két bemutató összehasonlító teszt.
https://www.youtube.com/watch?v=LpW-nUC-2J8
Fairbanks North Star Borough Air Quality Division - facebook
Wet Wood vs Dry Wood Burn Demonstration
válasza:13 "Amíg nem megy ki, semmi probléma. Tegyük fel, hogy a tűztérben száraz fa, és egy bögrében annyi víz van, amennyi a fában lenne, ha nedves lenne! Ekkor is elvonná a nedvesség a hőt, ekkor is elpárologna, és kimenne a kéményen."
A számitásodban ott a hiba hogy a bőrényi viz súlyának megfelelő fe mennyiséget el kell távolitanod. Az égéshő J/kg ami azt jelenti 1 kg fa elégetése x j energiát termel, ha az 1 kg fának a jelentős részét lecseréled vizre (ami normálkörülmények kőzt nem ég) plusz ellis kel párologtatnod a vizet akkor miért meglepő hogy jelentősen csökken az égéshő?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!