Részletesebben miért kisebb a fűtőértéke a nedves fának?
Szóval, ha összességben számításba veszünk mindent, akkor miért?
Fűtőérték: 1 kg tüzelőanyagból kinyerhető olyankor, ha a füstgázzal együtt távozó víz gőz halmazállapotban hagyja el a berendezést. Értékét úgy kapjuk meg, ha az anyag égéshőjéből[1] kivonjuk a gőzként távozó vízmennyiség párolgáshőjét. Ez eddig oké, hogy a több víz azt jelenti, hogy többet vonunk ki. De engem a fűtés érdekel. Mert a párolgáshővel akkor is lehet számolni, ha el akarok párologtatni mondjuk egy deci vizet a pohárból. Márpedig ebben az esetben is az történik, hogy energiát közlök vele, és az elkezd felmelegedni, és úgy párolog el. És az a hő ott van a rendszerben, forró a víz, leadja a hőt a környezetének a pohár és a víz is. Vagyis a fában lévő vízzel is ez történik. Felmelegszik 100 fokra, aztán elpárolog. Oké, hogy mondjuk egy kályha úgy adja le a névleges teljesítményét, hogy rendesen ég benne a hasogatott fa, de ha nedves a fa, akkor ugyanannyi energiát ad le, csak lassabban. Számszerűsítve, ha pl. a kályha 6kW-os, meg van rakva száraz hasítékkal, és fél óráig ég, az 6kW 1800s-on keresztül, az 3kWh. Ha nedvesebb a fa, akkor mondjuk 1 óra alatt ég el, 3kW 3600s-on keresztül, de az is 3kWh.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
a gőzt, illetve annak hőjét nem kapod meg a fűtésnél, az gyakorlatilag elmegy a kéményen keresztül.
a vízgőz hőjét csak akkor kapnád meg a kályha melegével, ha a víz kondenzálódna a kazán falán. de nem teszi. az megy az éterbe.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Egy kg fa égéséhez minimum 4,5 m3 levegő szükséges, amit úgy tudunk megkapni, hogy az égés folyamatosan történik és tökéletlenül megy végbe. A feláramló meleg levegő és egyéb égéstermékek CO2, CO, füstgázok, korom, formaldehid, metán, hidrogén, metanol, stb... és vízgőz forró állapotban felfelé száll és eltávozik, helyet adva a folyamatos oxigéntartalmú levegőpótlásnak. Így a hgatásfok sosem lehet 100%, mert akkor a légáramlás nem valósulhatna meg, hiszen ha minden hő hasznosul, akkor nincs felhajtóereje a forró levegőnek, hiszen az egyúttal le is hűlne, így nem lenne lehetséges a huzattal a levegőutánpótlás és ezzel oxigénhiány következtében a tűz elalszik.
Egyrészt ezért a nedvességtartalom forralására használt hőenergia nagy része gőz formájában távozik a kéményen keresztül, másrészt ez hűti az összégéshőt, ezért az égéshő összességében alacsonyabb, mint a száraz fa esetében, ahol pedig azért jobb a hatásfok, mert 600-700°C-ig igen intenzív az éghető gázok képződése, de e felett csökken a gázképződés, gyúlékony szenek képződnek és égnek el. Az éghető gázok jelentős része távozik, amíg a szilárd szenesedés a kályhában marad és később ég el, javítva a hatásfokot.
Ha belegondolsz, a vízgőz csak akkor tud gőz formájában távozni, ha legalább 100 °C fokos, mert alatta folyékonnyá válik és ez a hőmennyiség veszteségként jelentkezik.
Bővebben:
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Vegyél egy száraz és egy vizes gallyat.
A száraz gally rögtön meggyullad, a vizes meg nem. Ráadásul még annyira át sem melegszik, mire a másik elég.
Tehát ahhoz, hogy égésre bírd a fát, sokkal több energiára van szükséged. Nagyságrendileg a fa fűtőértéke nem fog változni (mert a fa attól még fa marad, hogy vizes), de sokkal több energiát kell befektetned, hogy ugyanahhoz a hőhöz hozzájuss.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!