Részletesebben miért kisebb a fűtőértéke a nedves fának?
Szóval, ha összességben számításba veszünk mindent, akkor miért?
Fűtőérték: 1 kg tüzelőanyagból kinyerhető olyankor, ha a füstgázzal együtt távozó víz gőz halmazállapotban hagyja el a berendezést. Értékét úgy kapjuk meg, ha az anyag égéshőjéből[1] kivonjuk a gőzként távozó vízmennyiség párolgáshőjét. Ez eddig oké, hogy a több víz azt jelenti, hogy többet vonunk ki. De engem a fűtés érdekel. Mert a párolgáshővel akkor is lehet számolni, ha el akarok párologtatni mondjuk egy deci vizet a pohárból. Márpedig ebben az esetben is az történik, hogy energiát közlök vele, és az elkezd felmelegedni, és úgy párolog el. És az a hő ott van a rendszerben, forró a víz, leadja a hőt a környezetének a pohár és a víz is. Vagyis a fában lévő vízzel is ez történik. Felmelegszik 100 fokra, aztán elpárolog. Oké, hogy mondjuk egy kályha úgy adja le a névleges teljesítményét, hogy rendesen ég benne a hasogatott fa, de ha nedves a fa, akkor ugyanannyi energiát ad le, csak lassabban. Számszerűsítve, ha pl. a kályha 6kW-os, meg van rakva száraz hasítékkal, és fél óráig ég, az 6kW 1800s-on keresztül, az 3kWh. Ha nedvesebb a fa, akkor mondjuk 1 óra alatt ég el, 3kW 3600s-on keresztül, de az is 3kWh.
a gőzt, illetve annak hőjét nem kapod meg a fűtésnél, az gyakorlatilag elmegy a kéményen keresztül.
a vízgőz hőjét csak akkor kapnád meg a kályha melegével, ha a víz kondenzálódna a kazán falán. de nem teszi. az megy az éterbe.
Egy kg fa égéséhez minimum 4,5 m3 levegő szükséges, amit úgy tudunk megkapni, hogy az égés folyamatosan történik és tökéletlenül megy végbe. A feláramló meleg levegő és egyéb égéstermékek CO2, CO, füstgázok, korom, formaldehid, metán, hidrogén, metanol, stb... és vízgőz forró állapotban felfelé száll és eltávozik, helyet adva a folyamatos oxigéntartalmú levegőpótlásnak. Így a hgatásfok sosem lehet 100%, mert akkor a légáramlás nem valósulhatna meg, hiszen ha minden hő hasznosul, akkor nincs felhajtóereje a forró levegőnek, hiszen az egyúttal le is hűlne, így nem lenne lehetséges a huzattal a levegőutánpótlás és ezzel oxigénhiány következtében a tűz elalszik.
Egyrészt ezért a nedvességtartalom forralására használt hőenergia nagy része gőz formájában távozik a kéményen keresztül, másrészt ez hűti az összégéshőt, ezért az égéshő összességében alacsonyabb, mint a száraz fa esetében, ahol pedig azért jobb a hatásfok, mert 600-700°C-ig igen intenzív az éghető gázok képződése, de e felett csökken a gázképződés, gyúlékony szenek képződnek és égnek el. Az éghető gázok jelentős része távozik, amíg a szilárd szenesedés a kályhában marad és később ég el, javítva a hatásfokot.
Ha belegondolsz, a vízgőz csak akkor tud gőz formájában távozni, ha legalább 100 °C fokos, mert alatta folyékonnyá válik és ez a hőmennyiség veszteségként jelentkezik.
Bővebben:
Vegyél egy száraz és egy vizes gallyat.
A száraz gally rögtön meggyullad, a vizes meg nem. Ráadásul még annyira át sem melegszik, mire a másik elég.
Tehát ahhoz, hogy égésre bírd a fát, sokkal több energiára van szükséged. Nagyságrendileg a fa fűtőértéke nem fog változni (mert a fa attól még fa marad, hogy vizes), de sokkal több energiát kell befektetned, hogy ugyanahhoz a hőhöz hozzájuss.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!