0-nak mi a fele?

Általános tévhit (sajnos bizonyos „matek”tanárok esetében is), hogy a 0 se nem páros, se nem páratlan, mondván „a semmit nem lehet elfelezni”. Pedig egyrész de, el lehet felezni (a semmi fele semmi), másrészt az osztásra vonatkozó definíciónak megfelel (amit a #9-es leírt), ennek megfelelően a 0 fele 0.

Aki pedig azt mondja, hogy a 0 nem szám, nem jár messze az igazságtól; volt idő, amikor nem tekintettek rá számként, de ugyanez igaz volt a negatív számokra is, és a jelenlegi álláspont az, hogy ezek mind számnak tekintendőek, ráadásul valós számnak.

A nulla más néven zéró, vagyis semmi, vagy origó, kezdőpont.

Van értelme a nullának, a skálán a nulla a kezdőpont, attól jobbra a pozitív, balra a negatív számok a nullától való távolságot is jelentik, koordináta rendszerben akár függőleges irányban is.

A zéró, vagyis magyarul a semmi kifejezést használva egyértelmű, hogy a semminek a fele is semmi a százszor semmi is semmi. A semmi osztva, szorozva semmi marad, de hozzáadva, kivonva belőle lehet az eredmény pozitív, vagy negatív szám.

Matematikai értelemben lehet, hogy nulla a fele a nullának. Azonban a gyakorlatban a nulla: az semmi.

A semmit a gyakorlatban van valaki, aki ketté tudja vágni? Mert én egy almát ketté tudok vágni, elvileg ha pont felezem, akkor pont fél alma lesz belőle.

De a semmit nem lehet ketté osztani. Anno a matektanárom azt mondta, a matematika tudománya szerint a nulla osztása értelmetlen és értelmezhetetlen.

Elírtam!

KORRIGÁLOM MAGAM: A félbevágott almából két darab fél lesz, így szerettem volna fogalmazni.

#14-15, te azzal kevered, hogy 0-VAL OSZTANI nem lehet. A 0:2 értelmes, a 2:0 az, ami nem értelmezhető.

Egyébként ha 0 almát elfelezel, akkor két csoportot kapsz, amikben egyenlően 0 alma lesz. Ahogyan például 0 forintot is szét tudsz osztani két ember között egyenlően; mindenki 0 forintot kap.

“A semmit a gyakorlatban van valaki, aki ketté tudja vágni? Mert én egy almát ketté tudok vágni, elvileg ha pont felezem, akkor pont fél alma lesz belőle.”

Az a baj, hogy a számokat fizikai objektumokkal képzeled el. Ez a számfogalom legalja, az alsó tagozatos megközelítés: egy alma meg két alma az hány alma. Ebből a keretből aztán a legtöbben ki tudnak lépni, csak a legbutábbak ragadnak benne.

Az objektumos megközelítés egyik nagy baja, hogy néhány dolog egyáltalán nem vagy csak nehezen képzelhető el tárgyakkal. Mi egy negatív alma? Egy almáról szóló tartozás, vagy esetleg egy alma alakú gödör? Ha 2 almát megszorzol 3 almával, akkor 6 alma lesz, vagy 6 négyzet-alma (mert ugye ha 2 centit szorzol 3 centivel, akkor 6 négyzet-centi lesz)? Mennyi egy pí-alma? Mit kapsz, ha 4 almából gyököt vonsz?

Magyarul el kell engedni azt, hogy a számok valamilyen tárgyakat reprezentálnak, mert az az általános iskolai matekot kivéve sehol nem működik.

Előző, mindig úgy kell magyarázni, hogy bármely írányban tanult emberek is megértésk, akkor mi is a baj az almás példával, ember? Nem mellesleg azalma tutifix konrét dolog, abba nehéz belekötni, neked mégis sikerült. Gratulálok, legalább a kötözködéshez értesz. Mert éved nem volt, mi a baj, hogy valaki almával példálózik.

Az volna a problémád, hogy nem volt mibe belekötnöd éppen? Nejed / barátnőd megvan? Jól van? Esetleg foglalkoznod kellene vele egy kicsit, aztán megnyugszol.

Ha viszont nem hinnétek el, hogy 0/2=1 itt egy másik megközelítés: 0*½=0

Ugye, ha osztunk, akkor csinálhatnánk azt is, hogy reciprokkal szorzunk. Ígyhát nulla fele=0