Elvileg elképzelhető a mai technológiával, hogy olyan űrállomást építsenek, amelyiken mesterséges gravitáció van?

Az elv jó, csak a napelemek kergülnének meg, oszt nem lenne villany.

De azért más baj is lenne..

Sok kísérletet zéro gravitációban kell végezni..

Ez a megoldás nem veszi figyelembe a Coriolis-erőket. Itt olvashatsz róla: [link]

A lényeg, hogy ameddig az űrhajós mozdulatlan a henger belső felületén, addig nincs gond. Viszont ha elindulna, akkor földi gravitációhoz szokott embernek rendkívül furcsa erők hatnának rá, és jó eséllyel hányna.

A mostani rakétatechnikával meglehetősen drága és bonyolult lenne feljuttatni az építőelemeket. Maga a koncepció viszonylag régi, Ciolkovszkij 1903-ban írt forgó űrállomásról. Az 50-es években von Braun 75 méteres kerék terveivel foglalkozott, itt van róla egy művészi ábrázolás:

[link]

Az említett Coriolis erők kellemetlen hatásait figyelembe véve, az 1G környéki gyorsuláshoz kellene kb. 200 méteres kerék, egy ilyen megépítése ma nem realitás. Viszont a Nasanak volt egy Nautilus X koncepciója, 14 méteres kerékkel, ami alvómodulként szolgált volna és így az állomás nem forgó részeiben megmarad a kísérletekhez szükséges súlytalanság.

[link]

Azért sincs, mert az egész űrállomás a mikrogravitáció miatt érdekes.

Persze egyszer kell majd építenünk egyet, mert nem tudjuk, hosszútávon milyen hatásai vannak az alacsony gravitációnak az amberi testre. Csak annyit tudunk, hogy a 0 G rosssz az 1 G jó. Lehet, hogy 0,1 G már elég, de az is, hogy 0,9 G még kevés.

Az űr turizmus miatt lehet építenek előbb utóbb egyet, hogy ne kelljen pl bajlódnia a vendégeknek a WC-vel.