Egy nukleáris világégést milyen módon tudna átvészelni az emberiség?

Attól függ mit jelent a nukleáris világégés. Ha a civilizáció fizikai hátterének eltűnését, akkor nehéz élete lenne a túlélőknek pár száz évig, legalábbis a mostanihoz képest.

Ha a világégés nem terjed ki mindenhova és fennmaradna egy-két érintetlen terület az érdekes szituka eredményezne. Viszont sokkal gyorsabb lenne a regeneráció.

Most már egy atomháború sem olyan totális háború lenne, mint ahogy a hidegháborúban képzelték. Most már sokkal durvább megosztottság van a tömbök között.

A britek és a franciák épp senkivel nem rúgják össze a port, Izrael ellenségei nem rendelkeznek nukleáris fegyverrel. A kínaiak nem hinném hogy belemennének egy atomháborúba az amcsik ellen, legalábbis addig biztosan nem amíg ilyen mértékű a gazdasági egymásrautaltságuk..

Marad India és Pakisztán , ebből sem lenne globális buli amíg a kínaiak le nem csípik teljesen az északi részeket.

Maradnak az elvetemült oroszok és a minden lében kanál ameriakaiak. Ha kiborulna a bili akkor valszeg az első csapásváltás a nukleáris fegyverek indítóállásait érintené és azokat a támaszpontokat ahol nagyobb csapatösszevonások vannak, nehézbombázók állomásoznak illetve anyahajókötelékek/tengeralattjárók vannak épp kikötve(valszeg a többi esetben is erre lőnének először).

A nukleáris fegyverek viszont már nincsenek annyira széttelepítve, mint a hidegháború alatt, nem is állomásoznak egymáshoz annyira közel az orosz-amerikai csapatok, mint a német "megszállás" idején.

Egy nukleáris csapásváltássá eszkalálódó helyzetből simán kimaradnának a csendes-óceáni szigetek, Új Zéland, Ausztrália, Közép- és Dél-Amerika valamint Afrika. Ha nem egy helyi adok-kapokból indul az egész ( mint pl Ukrajna) akkor valszeg Európa jelentős része is.

Így azért nem olyan nagy kunszt átvészelni egy atomháborút.

Anno, a hidegháború alatt azért látták máshogy a helyzetet mert a két legnagyobb fél Európában nézett egymással farkasszemet és mindkét fél nagyon precízen fel volt készülve a másik fék elpusztítására. Mint utólag kiderült Magyarország is NATO célpontlistáján volt, mivel volt egy állandó és három( vagy négy ) ideiglenes nukleárisfegyver tárolónk valamint egy előretolt bombázórepülőtér (az állandó tározóban tárolták a Scud rakéták nukleáris tölteteit, mert ilyenek is voltnak a MNnél állomásítva ). Valami 10db körüli fix harcászati nukleáris célpont volt az országban, ugyanezeknek a száma most kb 0 mivel semmilyen harcászati potenciállal nem rendelkezünk, ahogy a környező országok sem.

A célpontok eloszlása annyira megváltozott a hidegháború óta, hogy teljesen másképp kell elképzelni egy mostani atomháborút, a technológiai és "információs" túlélésre most nagyságrendekkel nagyobb esélyünk van, mint mondjuk 1978ban volt.

Én anno úgy olvastam, hogy csak azok a repülőterek voltak elsődlegesen nukleáris csapásra kijelölt célpontok ahova a szovjetek a gránitokat telepítették (Debrecen, Kumadaras,Tököl, Sármellék, Kiskunlacháza ), továbbá a klemetinai tartalék bombázórepülőtér, a nukleárisfegyver és rakétatárolók Császáron, Tótvázsonyban és Tabon valamint a főváros, Dunaújváros, Miskolc és Győr.

Aztán lehet nem jól emlékszem, már régen volt :)

A Klementina nem volt célpont.

[link]

Ha ez igaz, akkor pont senki nem találta el:)

"A nyilvánossági lista nem feltétlenül jelenti azt, hogy csak ezek a célpontok kaptak volna atomot. Csak annyit lehet tudni, hogy ezek biztosan. Az elhallgatott tervekben valószínűleg a posztkommunista országok nagyvárosai és Magyarországgal együtt kaptak volna az atomtöltetekből."

Amúgy király cikk, bár fogalmazhattak volna szebben is, mert nem bombázásról volt szó hanem harcászati ballisztikus rakétás csapásmérésről. Erről én amúgy valamikor 1996-ban olvastam, jó tudni hogy még él a téma :)