Léteznek már akkora teljesítményű napelemek, amelyek nagy számban való alkalmazása több energiát lenne képes termelni, mint amit a többi megújuló energiaforrás (víz, bio, szél, hullám, stb) együttvéve, sőt, annál is sokkal többet?

Igen..

Mert: ha az egész Földet beborítod, akkor nem süti a Nap, kiesik a bioenergia, ha nem süt a Nap akkor a szélenergia is kevés lesz, mert a meleg mozgása (amit a napsütés ad)is csekély lesz.

Hullámok úgyszintén.

És akkor a napenergia uralkodik a Földön...

A mostani hatásfokú, a piacon bárkinek elérhető napelemekkel is biztosítható lenne matematikailag az energiaellátás. Csak van pár probléma.

1, Azt a mennyiségű napelemet le is kell gyártani, gyártókapacitás véges.

2, A napelem nem termel állandóan, így nem lehet csak erre alapozni az ellátást. Vagy ha igen, akkor óriási akkumulátor kapacitások beépítése is szükséges. Az akkumulátorokból sem tudunk eleget gyártani(elektromos autó gyártás jelenlegi Achilles sarka), és nagyon drága megoldás is lenne ez.

Ezek ellenére rohamléptékben nőnek a napelemkapacitások a világban, csak még ezzel a sebességgel is inkább csak az energiaszükséglet növekedését tudja fedezni, kiváltani a meglévőket nem igazán.

1. "És akkor a napenergia uralkodik a Földön..." Ki állít ilyet?

"Hullámok úgyszintén." Mi közük a hullámokhoz a napfényhez?

A mostani teljesítményű napelemekkel mi a baj? Pakolod egymás mellé a táblákat és lesz annyi kapacitásod amennyire pénzed van.

"elég fonákság van ahoz, hogy elgondolkozzon időnként az ember a dolgokról...)"

Visszakeresel, van már ezer ilyen kérdés. A napelemek telepítése gazdaságilag nem éri meg mindenhol, minden méretben a veszteséget meg általában nem szeretjük bevállalni.

A fő gond az, hogy az elektromos hálózat úgy működik, hogy a most megtermelt energiát most kell elfogyasztani, a most igényként megjelenő áramot most kell megtermelni. Igazán hatékonyan nem tudunk elektromos energiát tárolni. Illetve a napelemek energiatermelése sem annyira egyszerűen szabályozható.

Pl. atomerőművel lehetne annyi energiát termelni, amennyire éves szinten igény van. De nehezen szabályozható. Mondjuk mindenki nézi az EB döntőt, nyilván van egy viszonylag egyenletes energiafogyasztás. Aztán jön a szünet, mindeni felkapcsolja a lámpát a konyhában, kinyitja a hűtőt, stb… Van egy tűszerű extra energiaigény. Aztán pár perc, és újra elkezdődik a meccs, és visszaáll a fogyasztást az normál szintre. Ezt a rövid, de nem jelentéktelen extra energiaigényt ma is leginkább hőerőművekkel tudjuk csak fedezni.

Ott van pl. Németország, ahol eléggé nagy arányban használnak megújuló energiát áramtermelésre. És van is vele gondjuk, néha nem hogy olcsón, sőt nem hogy ingyen akarnak megszabadulni a feleslegtől, hanem akár fizetnek is azért, hogy valaki vegye már át a feleslegben megtermelt elektromos áramot.

Visszatérve az energia tárolására, vannak olyan napenergiát kihasználó erőművek, amelyekkel még megoldható a viszonylag egyenletes energiatermelés. Mondjuk tükrökkel melegítünk valamit, ami nem csak nappal, de éjszaka is képes hőenergiaként energiát termelni. A hatásfoka nem túl jó, de legalább stabilabb az energiatermelés. De ehhez megfelelő klimatikus viszonyok is kellenek, mégsem állhat le az ország áramtermelése, csak mert télen két hétig felhős az idő.

Az energia tárolására is vannak módszerek, de itt – a hatásfokon kívül – két fontos tényező van, hogy az adott technológiával mekkora mennyiségű energia tárolható, illetve mennyire gyorsan nyerhető vissza. Lásd: [link] . Az akkumulátorok nem nagyon rúgnak labdába, országos szinten aligha tudnak akkora energiamennyiséget tárolni, mint amennyi elegendő lenne. Nem beszélve az árukról és a környezetszennyező voltukról. Még nagyobb mennyiségű energia tárolására az lenne járható út, hogy nappal, mikor van elég napenergia, felpumpálunk magasra vizet – vagy felvontatunk baromi nehéz súlyokat, mondjuk egy betonnal megpakolt vonatot –, aztán mikor nincs napenergia – mert pl. éjszaka van és nem süt a nap –, akkor kvázi vízerőműként, mechanikai erőműként nyerjük vissza az energiát. Ja, csak ha mondjuk ilyen tárolórendszert akarna az állam létesíteni az ilyen szempontból ideális Börzsönyben, vagy a Dunakanyarban – mondjuk Dobogókőre –, akkor rögtön jönnének a környezetvédők tiltakozni, és bizonyos szempontból jogosan is. Ráadásul az így tárolt energia visszanyerése nem is túl gyors. Van még pár alternatíva, de országos szinten ezekből nem egy és nem kettő kellene – lásd az előbb linket ábrát, meg azt a tényt, hogy Magyarország napi energiatermelése átlagosan kb. 100–150 MWh körül mozog –, költséges is – lehet költségesebb, mintsem megtérüljön –, nem is feltétlenül környezetbarát.

Tehát a fő gond nem az energia termelésének mikéntjével van, hanem az energiaigény és az energiatermelés összehangolásával, az energia tárolásával.

Ha az egész világ összekapcsolható lenne egy politikával gazdasági trükközéssel nem akadályozott közös hálózatba, plusz minden másra nem kihasznált és nem is természetvédelmi terület kapna napelemet, akkor röhögve elég lenne a Föld komplett jelen energiaigényére, a szükséges rugalmassággal együtt.

Csak hát ott a nagy ha.

No akkor újra megpróbálom megtudni, hogy

"És akkor a napenergia uralkodik a Földön..." Ki állít ilyet?

és

"Hullámok úgyszintén." Mi közük a hullámokhoz a napfényhez?

talán a két lepontozó megindokolja miért is nem ért egyet két kérdéssel. Egyáltalán hogyan lehet, hogy két kérdést lepontoznak :)

3-nak, 7-nek.

Ha az egész földet beborítod, akkor a napelemek hasznosítják az összes beérkező energiát, nem, és minden más napból=naptól származó energia

nagyrészt elvész, nem érvényesül.

A tenger hullámzásnak (hullámok) is sok köze van a napból érkező energiának, mert a szél is a nap melegétől, felmelegedésből származik és ha ez nincs, mert elborítottam mindent napelemtáblákkal, akkor felejtős a hullámzásból származó energia.

Nem?

8. Nem.

"Ha az egész Földet beborítod..." Ha a nagyapám mozdony lett volna... Mi értelme ilyen mondatnak? Ha az egész Földet beborítod akkor mégis minek/kinek kellene napenergia? Mert élőlények nem lennének többet. Arról nem is szólva, hogy annyi nyersanyag se lenne, amiből ennyi napelemet elő lehetne állítani.

A hullámzás az ár-apály miatt van főleg, kis részben a szél miatt. És a "hullámok úgyszintén" mondat hasonlóan értelmes, mint a "Ha az egész Földet beborítod...". A kérdéshez semmi köze annak, amit írtál, mert a kérdésben nem szerepelt, hogy ha az egész Földet beborítjuk, akkor mi van. Az volt a kérdés, hogy milyen a legnagyobb teljesítményű (gondolom hatásfokú) napelem jelenleg, van-e olyan, amelyek együtt több energiát lennének képesek termelni, mint amit a többi megújuló energiaforrás.

A válasz a kérdésre: nem, nincs olyan napelem jelenleg, ami több energiát képes termelni, mint az összes többi megújuló együtt.

"És van is vele gondjuk, néha nem hogy olcsón, sőt nem hogy ingyen akarnak megszabadulni a feleslegtől, hanem akár fizetnek is azért, hogy valaki vegye már át a feleslegben megtermelt elektromos áramot."

Igaz, de ez nem egy műszaki probléma, hanem társadalmi-politikai. Műszakilag semmi gond nincs azzal, ha váratlanul süt ki a nap. Megszakító KI. :)