Van esély arra hogy szimulált világban élünk?

Leírhatod ide is,vagy privátban.Amúgy mi már szerintem beszéltünk.

Üdv zolibácsi,néha olvasgattam már a válaszaidat.

Fix hogy ez egy szimulált világ.

A valóság nem lehet ennyire elbaszott.

11 Köszönöm. Mert emberségesen szólítottál meg most egy korábbi kérdésemből copy pastelem elég részletesen vázolva mik azok a tudományos bizonyítékok melyek egyöntetűen abba az irányba mutatnak, hogy egy szimulációban élünk. Előrebocsájtom, hogy nem egy olyan szimulációban vagyunk amiben mi is a szoftwear vagyunk, hanem a szimulációtól független lélek/szellem/hipertéri(téridő feletti) létezők, akiknek van olyan érzékelése, melyek nem részei a szimulációban. Ebben az esetben nem igaz az MTA szkeptikusai degradálása, hogy a szimuláció a valóságunk, hiszen létezik a szimuláció feletti számtestünk, fizikai testünk. Azaz szimuláció=/=valóság

* * *

Dióhéjban : Miután vizsgálni kezdtük a világunk a legelemibb szinten, megtörtént az amire senki sem számított : felfedeztük ugyanis hogy a szilárd anyag, amiből minden felépül körülöttünk egyáltalán nem szilárd.Minden amit valóságosnak hiszünk, olyan dolgokból épül fel, amit nem tekinthetünk valóságosnak. Az atom 99.99%-ban üres. A dupla-rés kísérlet megmutatta, hogy a részecskék vagy részecskeként vagy pedig hullámként viselkednek. A részecske-hullám kettősséget mindenki ismeri. Aztán felfedeztük, hogy a részecskék képesek összefonódásra, ezzel pedig hatalmas távolságokon át képes egymáshoz kapcsolódni, továbbá, hogy ezek az összefonódott részecskék képesek egymással kommunikálni, azonnal méghozzá még hatalmas távolságok esetén is.Ez a józan észnek elég ellentmondó tulajdonság. Nem alkalmazható a fénysebesség, mint határsebesség itt.

Az atomok vagy elemi részecskék nem valóságosak; a valószínűség világát alkotják semmint a dolgokét vagy a tényekét. A szilárd világ, homályos és bizarr lett. A világ a legkisebb tartományokban egyáltalán nem kiszámítható, a határozatlansági reláció értelmében.A valóságunk csupán egy valószínűség-hullám és a valóság megfigyelése készteti arra a valóságot, hogy mérhetővé válljon.

* * *

Rengeteg dolgoban voltunk biztosak a világon és rá kellett jönnünk tévedünk.

Vannak kísérleti adatok, amik azt mutatják pusztán szimulációban élünk

Tények ;

1 ** A dupla-rés kísérlet következményei a józan észnek ellentmondanak. Az amit anyagnak gondoltunk azzal teljesen ellentétesen viselkedik. Minden anyag egy hullámfüggvény, ami összeesik amint megfigyelik. Az összeeséskor lesz mérhető, anyagi. Csak akkor lesz mérhető anyagi tulajdonságú, ha megfigyelik. Amint nem figyelik, hasonlóan egy videojáték rendereléséhez, megszűnik létezni

2 ** Akvantum összefonódás jelensége

Az összefonódott részecskék, egymástól igen távol cserélnek információt. Azonnali távolbahatásról van szó a fény sebességénél gyorsabban történik a kommunikáció. Mivel az anyagi kölcsönhatások határsebessége a vákuum fénysebessége, látható, hogy mennyire nem anyagiak az anyaginak hitt részecskék, az univerzum építőköve.

Anon-lokalitás a rendszerünkön kívüli endszer létére utal,ami az összefonódott részecskéket felügyeli.

3 ** Egy digitális világban mindig van egy legkisebb egység, amely tovább nem bontható. Nos azt talapasztaltuk évezredek óta, hogy minden még kisebb építőkövekre oszlik. A nagy dolgoktól egészen a sejteken át minden kisebb egységekre osztható. Az atom, amit a görögök oszthatatlannak véltek, innen a neve atom=oszthatatlan, még az is továbbosztható atommagra és elektronra, a mag további elemi részecskékből áll. Ennek ellenére bebizonyosodott, hogy létezik egy olyan un.Planck egység, ami nem osztható tovább. Egy kvantumfizikai törvény bebizonyította, hogy alatta nem létezik egzakt fizikailag létező mennyiség. Egyszerűen véget ér minden ismeretünk, ha ez alá megyünk. A legkisebb hossz, a Plack hossz, a legkisebb időegység a Plack idő. Ez is az univerzumunk digitális természetére utal.

4 ** Az univerzumunk megmagyarázhatatlan digitális természete. Az energia, az idő a tér a fizikai mennyiségek diszkrét csomagokban léteznek és utaznak.Mint oszthatatlan részek apró darabjai. Egyáltalán semmi ok sincs arra, hogy világegyetemünk ne analóg, azaz folytonos legyen. A matematika lehet azért írja le a valóságunk, mert a valóságunk a matematika.

5 ** Az univerzumunk a holográfia elvén működik, ami azt jelenti, egy rész tartalmazza az információt az egészről. Ez jelenik meg az ősi keleti gyógymódokban is. Minden szerveden a kezeden a lábadon a tested egészének szervei megjelennek akupresszúrás pontok formájában, amivel a gyógyításuk megkönnyíthetővé válik, lásd akupunktúra. Egy tudományos kutatás, arra a kérdésre keresi a választ jelenleg is, miért pontosan ugyanolyan minden elektron? A programozástechnikában vagy lemásolhatod vagy duplikálhatod az objektumokat. A különbség, hogy másolással meg tudod változtatni az egyedi objektumok tulajdonságait,. Ez a módszer több erőforrást igényel, mivel az összes tulajdonságot külön kell tárolni a memóriában, hogy amikor szükséges, hivatkozni lehessen rájuk és meg lehessen őket változtatni. Ezt el lehet kerülni, azzal ha duplikáljuk őket.Ezzel hatalmas mennyiségű duplikáltat tudsz létrehozni, ami kevés erőforrást igényel és egymással teljesen azonos. Hátránya, hogy nem tudod a duplikált objektumok paramétereit egyenként megváltoztatni többé. Van egy olyan elmélet, hogy a valóságban csupán egyetlen eletkron létezik és az képes egyszerre jelen lenni mindenhol.

6 ** A legbizarabb tény most jön. Jim Gates és kollégái computer kódot találtak a superszimmetria kutatása közben. Azokban az egyenletekben, amelyek a valóság természetét írják le. Ezt a kódot megértettük, mert teljesen azonos azzal a hibajavító kóddal, amit az internet böngészőinkben használunk.

* * *

Az a koncepcióm, hogy mindenben amit a természetben ismerünk végső soron a digitális, szimulált valóság jelenik meg. Könnyű ezt megértened, ha fizikus,informatikus vagy illetve ha ismered ezeket a területeket. Lehetséges, hogy ugyanúgy ahogy korábban a kézzel fogható anyag természetéről és annak valóságosságáról gondoltunk (Newtoni/klasszikus fizika) az ugyanúgy hamis, mint amit a fizikában ez megcáfolásra került. Lehetséges, hogy ott kell keresni a valóság természetét, amit kihagytunk eddig; az ESP(érzékszerveken túli érzékelés), parapszichológia,telepátia. Lehetséges, hogy pont a parajelenségek azok amik a szimuláción kívüli valósághoz tartoznak. Lehet kutatni kellene őket ?

Konklúzió :

Milyen gondolatok ébrednek benned azon tények olvasása közben, amik abba az irányba mutatnak a világunk pusztán illúzió ? Gondolkodtál már rajta korábban, hogy lehetséges, hogy egy digitális, számítógépes szimuláció rabjai az elménk? Elképzelhetőnek tartod, hogy az extraszenzorális percepciók, amik felszabadítják a tudatunkat az anyagi világ börtönéből?

Erről az egész kérdéskörről mi a véleményed?

Köszönöm hogy írtál választ.

Irodalmat szerzőkkel könycímekkel szívesen elfogadnék,párat elolvasnék,ha mév nem olvastam.

Amúgy sok kellegával beszéltünk már erről.Lehet hogy az oktatásban nem igen beszélünk erről,de magánemberként sokunknak más véleménye van.

Igen, lehetséges.

Csak éppen kideríteni nem lehet, mivel nincsenek erre módszerek.

Ezért aztán bármilyen ilyen jellegű kérdés NEM a tudományba való!

Van esélye.

Csakhogy hiába szedték feljebb is csokorba az esetlegesen erre utaló jeleket, azok vagy nem valósak, vagy teljesen ugyanígy utalhatnak másra is, nem pedig arra, hogy szimulációban élünk.

Semmi bizonyíték nincs a szimuláció mellett és mint írtam, a "jelek" sem egyértelműen ebben az irányban.

Nem mondanám, hogy a kérdés vizsgálata áltudományos téma. Sőt, szerintem fejlesztheti a tudományos vizsgálati módszereinket a próbálkozás a bizonyításra. Ha arra sosem válik be, még mindig hasznos lehet másra.

De kijelenteni azt, hogy márpedig szimulációban élünk, már teljesen áltudományos.

A #14-es ezredszer belinkelt lista is totál hamis és NULLA bizonyító értéket tartalmaz.

A #15-ben felhozott számítástechnikai szakértő a világba szépen belelátja a saját szakterületét, de pont emiatt átnéz az annak ellentmondó pontokon.

És még így sem ÁLLÍT semmit, csak feltételez, ami azért a tárgyilagossághoz közelebb áll.

A helyzet az, hogy ha a világunk szimuláció, az lebukhat. De ha nem az, sosem tudjuk meg, bármikor feltételezhetjük, hogy csupán fifikásabb szimuláció annál, hogy észrevegyük.

Sosem lehetünk 100%-ig biztosak abban, hogy nem szimuláció.

De ez nem jelenti azt, hogy a szimuláció valószínűbb.