Hm, az biztos, hogy nem közlekedés- vagy gépészmérnök tervezi.
"A vonatkozó MSZ-EN szerint igenis statikus teherként számítjuk, a szélirányt más-más teherkombinációkban vesszük figyelembe."
Mégegyszer linkeljem a Tacoma-hidat? :D
"Egyébként a blődlizésért elnézést kérek, szar napom volt, és hagytam, hogy 26-os kolléga felhúzzon."
Máris felejtve.
Xar napjaim nekem is vannak.
2021. aug. 26. 14:50
Hasznos számodra ez a válasz?
32/35 anonim válasza:
Más szabvány vonatkozik a fa és falatot szerkezetek, vasbetonszerkezetek, acélszerkezetek és hidak tartószerkezeti tervezésére. Pl hidaknál a járművek miatti terhelést dinamikus teherként kell számolni, hatásábrával. Az épületeknél nem kell a szelet dinamikus teherként figyelembe venni, mert feleslegesen bonyolítaná a számításokat. Ehelyett a falakat és a tetőfelületet zónákra osztjuk, minden zónára kiszámítjuk a szélterhet, annak a biztonsági tényezővel megnövelt értékét, és minden zónára feltesszük felületi, vagy 2D modell esetén vonalmenti teherként. A híd az külön kategória... Bár emlékeim szerint ott sem dinamikus teherként kell számolni, de erre nem esküszöm meg. Egyébként amelyik híd így alakváltozik, ott a szélrácsok, hosszkötések stb. rohadtul alul vannak méretezve mindkét számítási "módnál"
2021. aug. 26. 15:01
Hasznos számodra ez a válasz?
33/35 Wadmalac válasza:
"Egyébként amelyik híd így alakváltozik, ott a szélrácsok, hosszkötések stb. rohadtul alul vannak méretezve"
Hát itt igazán a baj a sajátfrekvencia volt.
És azt épületeknél is ki kell védeni.
És nem statikus kérdés.
2021. aug. 26. 15:04
Hasznos számodra ez a válasz?
34/35 anonim válasza:
Közben utánanéztem, erre nem gondoltam. Nyilván mindenre lehetne gondolni a tervezéskor, a legapróbb részletekbe belemenni és teljesen pontos számításokkar operálni, de akkor egyrészt sosem készülne el az építmény, másrészt csillagászati összegekbe kerülne. Ezért egyszerűsítenek a tartószerkezetek tervezésére vonatkozó szabványok, ahol tudnak. Asszem ez jelentős különbség a fizikusi és a mérnöki szemlélet között. Másra van kitalálva a két szakma, ennyi... Legalábbis szerintem.
2021. aug. 26. 15:29
Hasznos számodra ez a válasz?
35/35 Wadmalac válasza:
Bizonyára van sok terület az építészetben is, ahol ennek nincs komoly jelentősége.
De mondjuk egy felhőkarcolónál igencsak van.
Ott a szél is tud dinamikus terhelésként jelentkezni és a lengés, sajátfrekvencia elég nagy gondot okozhat.
Gondolom, hogy ez egy speciális terület, a saját speciális tananyagával, ahol az általában nem szükséges lengéstan, hidrodinamika, aerodinamika PLUSZBAN, később lesz a tananyag része.
Vagy az építész már a dinamikus terheléseket, elvárásokat kalkuláló MÁS mérnöki terület által előre megadott keretek közt tervezhet csak.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: