Miben különbözik a motorja (felépítése és dizájnja) egy olyan járműnek ami erőre van hangolva (pl traktor) egy olyantól, ami gyorsaságra (pl. motorbicikli, sportautó)? És miben segít az, ha a dugattyúk V alakban vannak?

Rövid válasz: mindenben.

A V elrendzés kiegyenlítettebb járást eredményez, mint a soros. (A csillag nagy helyet foglal, a boxernek macerás az átöblítése stb).

Fordítva kell megközelíteni a kérdést. Ha pl harckocsiba terveznek motort, akkor úgy csinálják, h nyomatékos legyen, de a súly nem számít.

Ha sportmotorhoz terveznek motort, akkor az a fő szempont, h magas fordulaton pörögjön, de könnyű legyen.

Bocs véletlenül elküldtem. Ugyanígy pl. egy vasúti mozdony motortól meg azt várjuk el, hogy szintén levigye a vonatot a térképről, nagy húzóerővel, de nem várjuk el, hogy 5 mp alatt legyen 100-on, állandó sebességgel húzza el a vonatot Isztambulból Párizsba akár megállás nélkül.

Józan ésszel belátható, hogy a fordulatszám-löket hossz összefügg, a teljesítmény és a henger térfogat szintén (a hengerek számának növelésével még lehet "játszani"). Ezekből szépen kialakul az optimális henger átmérő, löket hossz ezzel sokat lehet optimalizálni. A két háború között készült olyan hajó motor aminek a hengere több emelet magas volt, létrával mászkáltak benne az emberek, percenként fordult ha jól emlékszem talán 10-et. De megkerülte a Földet. A hengerelrendezésről már fent írtak.

Ahogy nő a hengerben a minka nyomás és a kompresszíó úgy kell egyre vastag fal a hengernek, hogy kibírja a nagy nyomást, ezzel nő a motor mérete. Ahol a kis súly és a nagy fordulatszám kell (pl. egy verseny motor esetén) ott ez miatt más kialakítás lesz. Mint ahol nem annyira érdekes a súly, sőt még jó is ha a motor nehezebb (ld. pl. mozdony motor), vagy pl. egy hajó motor esetén nagyon fontos az egyenletes járás. Szintén bejön a képbe egy idő után a motor hűtése, hogy hogyan és mivel lehet jól hűteni. EZek kihatnak megint a motor kinézetére.