Az mRNS vakcina beadása után mi történik a beadott RNS-sel?
válasza:A mRNS a szervezetbe ( ha csak "simán, a'la nature ) juttatnák be, igen gyorsan elbomlik a plazmában lévő mindenféle nukleáz enzimek jóvoltából. Éppen ezért a vakcinában használt mRNS-t mindenféle trükkökkel becsomagolják ( általában liposzómákba), melyeket a célsejtek felvesznek. Ezek a célsejtek az ún. dendritikus sejtek, melyek az immunválasz első vonalába tartoznak. Ha egy kórokozó bejut, akkor ezek a sejtek veszik fel elsőként, bekebelezik (fagocitálják), enzimrendszerükkel szétszedik és a benne található fehérjéket ( mint pl. a felszíni antigének) kirakják a saját sejtmembránjukra, felkínálva őket az immunrendszer egyéb sejtjeinek ( hepler, killer sejtek) Ez utóbbiak az antigént úgymond tudomásul veszik, s ha testidegen fehérjéről van szó, akkor ellenanyag termelést indítanak meg, ill. a killer sejtek (is) elraktározzák őket a memóriájukban, s ha olyan kórokozóval találkoznak, amik ezt a fehérjét hordozzák ( pl. egy vírus, vagy egy baktérium) akkor jól nekimennek. A szervezet kb. így reagál minden bejutó kórokozóval szemben.
Az mRNS célpontja tehát a dendritikus, antigénprezentáló sejt. A becsomagolt mRNS a membránján keresztül bejut, itt a liposzómát az intracelluláris enzimek leszedik róla, s a "csupasz" mRNS a sejtplazmában eljut az ott lévő riboszómákhoz. A plazmában emellett megtalálhatók a sejt saját mRNS-ei is( ha vannak éppen...), a bejuttatott mRNS ugyanúgy viselkedik mint ezek, csak másféle fehérjét kódol. A riboszómához kötődve ott elindítja a kódolt fehérje ( oltás esetén ez egy antigénfehérje) termelődését, mely ha készen van, akkor ezt a sejt kirakja a saját felszínére ( expresszálja), s felkínálja az immunrendszer többi részének, elindítva ezzel a szokványos immunválaszt. Ez pár napig tart, az aktivált dendritikus sejtnek kb. ennyi az élettartama, ezt követően a sejt elpusztul, tartalma fragmentálódik, bontóenzimek lebontják ( a bevitt mRNS-el és az expresszált antigénnel egyetemben). Ez alatt az idő alatt kell a többi immunsejtnek felismerni az antigént, eltenni a memóriába, és ismételt találkozás esetén elindítani az immunválaszt.
Nyilván minél több dendritikus sejtbe jut be a mRNS, annál több lesz a prezentált antigén, annál gyorsabb a felismerés, és a kialakult immunválasz. Az, hogy ez ideális legyen, az a bejuttatott mRNS mennyiségétől függ, ezt kísérleti úton állapítják meg és tesztelik, ha kevés jut be, lassan vagy nem alakul ki megfelelő immunválasz, ha sok, akkor esetleg a szervezet allergiás reakcióval válaszolhat.
Az mRNS vakcinákról itt egy nagyon jó és szakmailag is igen részletes cikk (a Nature drug review elég komoly szaklap, amit ír az elfogadható.): [link]
Az mRNS technológia nem új, de csak az elmúlt 1-2 évtizedben fejlődött oda a biokémia, a biotechnológia,a genetika, hogy ezeket az oltásokat gyorsan, olcsón, nagy volumenben elő lehessen állítani. A jelenlegi COVID járvány ennek az oltástechnológiának az első óriási próbatétele, ha sikeres lesz ( és minden jel erre mutat) akkor ez alapjaiban fogja megváltoztatni nemcsak a fertőző betegségek elleni védekezést, de áttörést fog hozni a személyre szabott daganatterápiában is.
köszönöm szépen a részletes és korrekt választ.
Akkor ezek szerint csak a dendritikus sejtek veszik fel ezt a becsomagolt mRNS-t, a környező szövetek egyéb sejtjei, pl az izomsejtek nem?
Köszönöm szépen a cikket, el fogom olvasni. Amikor próbáltam utánajárni a mellékhatásoknak akkor nem igazán találtam semmi konkrétat, csak egy cikket, amiben bírálják ezeket a gyógyszergyárakat (pl.: név szerint a Moderna-t is), hogy elkezdték titokban tartani a kutatási ereményeiket:
Ezért van egy kicsit aláásva a bizalmam ebben a technológiában, illetve azért mert évekig csak rák és ritka betegségek gyógyítására szánták, a súlyos mellékhatások miatt, most meg hirtelen hogy mindenkinek be kell adni, biztonságos lett.
"Up until 2020, these mRNA biotech companies had poor results testing mRNA drugs for cardiovascular, metabolic and renal diseases; selected targets for cancer; and rare diseases like Crigler–Najjar syndrome, with most finding that the side-effects of mRNA insertion were too serious.[51][52] mRNA vaccines for human use have been developed and tested for the diseases rabies, Zika, cytomegalovirus, and influenza, although none of these had previously been adopted for widespread use.[53] Many large pharmaceutical companies abandoned the technology,[51] while some biotechs re-focused on the less profitable area of vaccines, where the doses would be at lower levels and side-effects reduced.[51][54]"
válasza: válasza:Tudományosan is megdőlt az a nézet, hogy a koronavírusra kifejlesztett RNS oltás nem épül be a DNS-be. Beépül. Szóval ennek fényében lehet oltakozni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!