A koronavírus mutációk hullámokban nagy mértékben megritkíthatja (kiírthatja) az emberiséget?

Bár a jelen vírushelyzet xar, gyakorlatilag a spanyolnátha óta (az azért SOKKAL durvább volt) nem láttunk ilyet, globális végveszélytől fényévekre vagyunk.

Bizony, ha nincsenek korlátozások, oltás, egyéb ellenlépések, ha nem volna egészségügy egyáltalán, nem kizárt, hogy a komplett emberiség 1-2%-át elvinné a vírus.

De vannak.

És akkor is lesznek, ha a vírus tovább mutálódik.

Nem kizárt, bár valószínűtlen, hogy kialakul egy sokkal halálosabb verzió is.

Akkor sokkal szigorúbb ellenlépésekre lenne szükség. Olyanokra is, amire nem volt példa, amióta demokrácia létezik.

Egy ennél sokkal halálosabb vírust is meg lehetne állítani. Persze sokkal több áldozat árán. De kihalást az sem okozna.

Ahhoz tényleg ezer szempontból kéne a vírusnak durvábbnak lennie, ezer szempontból kéne változnia. Sokkal gyorsabb és agresszívebb fertőzőképesség, sokkal gyorsabb betegség-kialakulás (vagy éppen sokkal hosszabb kimutathatatlan lappangás után gyors halálos lebetegedés), sokkal erősebb mortalitás stb.

Nehéz elképzelni, hogy azt egy-két mutáció el tudná érni.

Nem lehetetlen, de a valószínűség nagyon kicsi.

Megkockáztatom, hogy rengeteg már vírus esetén nagyobb esély van erre, mint a korona esetén.

Igen, xar a helyzet.

De a túlpánikolásra nincs alap.

"Márciusban azt hittük, hogy elment a baj és a második hullám enyhébb vagy max olyan gyenge lesz."

Márciusban ki hitt ilyet?? Magyaroszágon épp márciusban kezdődött az első hullám. Március 13-án jelentették be az online oktatást. Ha jól emlékszem, 22-étől voltak kijárási korlátozások. Az első hullám itthon április végén-május elején tetőzött (attól függően, hogy milyen mutatót nézünk).

Azz sem tudom, mi alapján írod többes számban, hogy azt "gondoltuk", enyhébb lesz a második hullám, mint az első. Én például nem gondoltam (bár az tény, hogy ilyen elszállásra sem számítottam). A szakértők (például Merkely) már nyár elején mondták, hogy őszre újabb hullám várható. Azt is lehetett sejteni, hogy (hacsak megint nem lesz teljes lezárás, ami akkor sem tűnt túl reálisnak) a második hullám itthon durvább lesz, mint az első, hiszen az első hullám itthon (és egész Közép-Európában) elég enyhe volt.

Az tény, hogy durva a második hullám itthon, de ez akár milyen szomorú, sajnos nem meglepő, mivel alig vezettek be korlátozásokat (cseébe azt is elég későn), márpedig az jól látszik, hogy más eszköz jelenleg nagyon nincs a járvány megfékezésére.

"Alig tudunk valamit, ráadásul megdölnek idővel azok a biztos pontok is."

Elég sok mindent tudunk, bár nyilván van ezek közül, ami megdől, vagy legalábbis módosul az új ismeretek fényében, mivel még mindig nem túl régóta ismerjük a vírust.

"Ha lesz is vakcina, azóta már rég túlmutálódott a vírus."

Vagy még valószíűbb, hogy nem.

"Dániában már jércékről terjed emberre és még van vagy kismillió mutációja."

Nyércekről. :D :D :D

A nyércekben valóban kialakult egy új - állítólag nem túl bíztató - mutáció, de szó nincs kismillió mutációról.

"A vakcina sem lesz hatékony."

Erre abból következtetsz, hogy több tesztelt vakcina is 90%-os hatékonyságúnak bizonyult?

"Ráadásul kiderült, hogy a covid már legalább 2 éve velünk él európában is."

Nincs 2 éve velünk Európában. Én legkorábbról is 2019 tavaszáról hallottam potenciális európai megjelenésről, de az is elég bizonytalan eredmény. Az mondjuk valóban biztos, hogy lényegesen korábban megjelent Európában, mint eleinte gondolták, de nem évekkel korábban.

"azóta elég gyorsan egyre folyamatosabban mutálódik."

Az új koronavírus mutációs rátája más RNS vírusokhoz képest (pl. influenza, HIV) lényegesen alacsonyabb. (Mondjuk az RNS vírusok általában gyorsan mutálódnak, de az nem igaz, hogy ennek a vírusnak konkrétan valami szupergyors mutációs rátája volna.)

"Mennyire reális, hogy egyre erősebbé mutálódik és folyamatosan hullámokban visszatér."

Nem kizárható, de ugyanennyi erővel (sőt, a járványhelyzettől függően akár nagyobb eséllyel is) előfordulhat az is, hogy inkább gyenygülni fog a mutációk miatt.

"Aminek következtében végülis lassan nagy mértékben megritkíthatja, esetleg kiírthatja az emberiséget?"

Ez lényegében kizárható.

#2

Ha már minden név mellett ott van, hogy "(forrás)", akkor akár jelölhetted is volna, hogy mi a forrásod. :)

A pszichológia ismeri azt a jelenséget, hogy egy esemény bekövetkezésének valószínűsége és a tőle való félelem nagysága, valamint a félők mennyisége között többé kevésbé arányos, ha nem túl kicsi valószínűségekről van szó. Ugyanakkor az emberi agy a nagyon kis valószínűségeket óhatatlanul akár nagyságrenddel megnöveltnek érzékeli, és eszerint viselkedik. Nagyon kis eséllyel bekövetkező, ám ijesztő eseményektől szinte mindenki akaratlanul erősen fél (amíg gondolkodni nem kezd). Ez evolúciós tulajdonság.

Létezik a populációdinamika tudománya, amely azzal foglalkozik, hogy ellenérdekelt fajok népessége miként alakul, ha közvetlen kapcsolatba kerülnek. Ez a tudomány bebizonyította, hogy a populáció ilyen esetben mindig hullámjelenséget mutat. Ezért tudták a tudósok már az első napon, hogy milyen lesz a lefolyás. Minél többet tudunk az adott fajok viselkedéséről, annál pontosabb lesz a hullám természetének jóslása.

ACOVID-ról is kezdettől tudjuk, addig lesz kimutatható hullámzása, míg hatásos ellenszer nem áll rendelkezésre. És utána is mindaddig, amíg létezik. Csak a hullám amplitúdója nem mindegy. Az influenzavírus populációja és az általa okozott kár is hullámzik, mióta ismerjük. Sőt, a tüdőbajé is, aztán a 20. század közepén hatásos ellenintézkedések (korántsem csak gyógyszer, hanem például az emberek viselkedése is) eltüntették. Nem a vírust, az érzékelhető hatását Európában. Hogy Magyarországon romlott a gazdasági és közegészségügyi helyzet, azt például onnan is lehet tudni, hogy a tüdőbaj ismét (ha szerény mértékben is) megjelent.

Ezen tudomány szerint ahhoz, hogy az emberiség kivesszen a COVID miatt, egyfelől az emberiségnek totálisan meg kell hülyülnie (az kevés, hogy nagy mennyiségben, mert a maradék, ha korlátozottan is, fellépne ellene), másfelől a vírusnak elképesztően agresszívnak (kapásból nem tudnék ilyen létező mikroorganizmust mondani), és a jelenleginél több nagyságrenddel életképesebbnek kell lennie. Példák 1 millió lakosra vetítve: Jellemző a fegyelmezett viselkedés, magas színvonalú védekezés. Dél Korea fertőzött: 667, halál 10, 51m lakos. Új Zéland 411, 5, 5m lakos. Jellemző a ritka lakosság. Mauritius 394 fertőzött, 8 halál, 1,2m lakos. Grönland 317 fertőzött, 0 halál, 57 ezer lakos. Ehhez képest Magyarország: 22499 fertőzött, 500 halál 9,6m lakos.

Világosan látszik, mikor a lakosság kellően ritka, és van némi védekezés, a vírus nem alig fertőz. Mikor a viselkedés és a védekezés kellően gyatra, a vírus tarol. Egyik legdurvább példa Belgium, ahol 49552 fertőzött, 1425 halott 1 milliólakosra, a belgák 11,6 millióan vannak. De még ez is csak 4,9% fertőzés és 0,14% halott.

Nyilvánvaló, hogy erről az új vírusról még most is viszonylag keveset tudunk, mégis az észrevételtől számítva mintegy másfél év múlva vakcína áll rendelkezésre. Tudni érdemes, eredményes ellenszert egy vírusra átlagosan 10 év alatt fejlesztenek ki. Ennyi kell a kitaláláshoz, ellenőrzéshez, és annak bizonyításához, hogy egyfelől igen nagy mértékben hatásos, másfelől igen kis mértékben és igen alacsony problémájú mellékhatást okoz. Tehát ezt mondhatjuk, az ellenszer tornádó gyorsasággal érkezik, az eredményes (tehát szórványosan jelentkező, akkor is gyorsan leküzdhető esetszám) védekezéshez feltehetően kell ez a 10 év. Addig? Itt ott felbukkanó, kisebb nagyobb (de megközelítően se ekkora) problémát okozó helyzet lesz. A felbukkanás ott lesz valószínű, ahol a lakosság megértési és cselekvési szintje nagyon alacsony, és ott lesz erősebb, ahol ehhez még egygyenge színvonalú egészségügy és kormányzás járul.

Mindent összevetve, most még nagyon az elején járunk. A kormányok rossz hatásfokúak, mert régi beidegződések vezénylik új helyzetben. És azért is, mert kevés az ismeret a hatékony cselekvéshez. A hatékonyságnak rendkívül fontos része a tömegek viselkedése. A tömeg (sok tudományág foglalkozik ezzel) rendkívül nagy tehetetlenséggel rendelkezik, ahol egy két évtizedig a „laza” viselkedés az uralkodó, ott vagy nagyon durva hatás vagy 40-50 év kell a változáshoz. Megfordítva, erősen fegyelmezett, értelmes és jogkövető népességet szintén hosszú idő alatt lehet „elrontani”, bár a romlás mindig sokkal gyorsabb a javulásnál.

Egészen nyilvánvaló, hogy lesz alacsony tavaszi hullámhegy is, és csak remélhetjük, a jövő őszi se lesz nagyobb. Kell pár év, míg elérjük azt a szintet, hogy elegendő a hatósági odafigyelés és a jogkövető magatartás, a halálesetek száma pedig szórványos (a világban). Sokan kérdezik, mikor térhetünk vissza az eredeti kerékvágásba. Soha. Azért nem, mert számolni kell azzal, hogy a fejlődés okozta anomáliák újabb és újabb problémákat okoznak. Ez csak akkor okoz tragédiákat, ha az emberiség nem törődik vele. Egyébként mindössze több odafigyelést, időnként nagyobb fegyelmezettséget igényel, és együtt kell élni kisebb problémákkal. De a rákkal, HIV-vel, érelmeszesedéssel, cukorbajjal és sok más problémával is együtt élünk, ezek is ott kisebbek, ahol jobban figyelnek rá. Az emberiség kiveszni egészen biztosan nem ettől fog. Ha ez bekövetkezne, sokkal valószínűbb, hogy önmagát irtja ki. Azonban biztató, hogy ehhez már jó néhányszor álltunk közel, aztán elmaradt. Közülük az egyik legdurvább az 1960-as években az úgynevezett kubai rakétaválság volt. Sokan gondolják úgy, ha akkor az USA és a Szovjetunió két főembere nem annyira intelligens (minden durva húzásuk és a hidegháború mélypontja ellenére), akkor ma vegetálnának, akik még léteznének. Ehelyett élünk és virulunk.