Mitől repül a repülő?

"A síp úgy is szól, ha fújod, meg úgy is, ha kitartod a száguldó kocsi ablakán"

Na jó, ez nem tudom, hogy jön ide. :))) Ott tényleg a realtív sebesség számít.

"a sebesség és nyomás fordított arányban van"

Én is ezt olvastam ki, de hogy ebben az esetben a repülő sebessége és a levegő nyomása hogy függ össze... Na mindegy, annyira nem érdekes. :))

"Na jó, ez nem tudom, hogy jön ide. :))) Ott tényleg a realtív sebesség számít."

Mert a repülőszárnynál miért nem?

tök ugyanaz. Levegő és felület közti viszonylagos sebesség.

totál ugyanaz az eset. Álló levegő, haladó aerodinamikai forma.

Teljesen mindegy, a talajhoz képest melyik áll.

A repülő is működik, ha ő áll egy helyben és a levegő mozog.

[link]

>"Mert a repülőszárnynál miért nem?"

Még egyszer, utalva a precízebb Bernoulli törvényre:

"a repülő sebessége és a levegő nyomása hogy függ össze"

De nem muszáj rá válaszolni, már elengedtem a dolgot. :))

Egy vicces kérdés még eszembe jutott. Ha egy csövet úgy mozgatok hosszirányban, hogy benne a víz "állva marad", akkor is lecsökken benne a nyomás?

Tényleg nem kell rá válaszolni, ez csak úgy eszembe jutott.

"Még egyszer, utalva a precízebb Bernoulli törvényre:

"a repülő sebessége és a levegő nyomása hogy függ össze"

De nem muszáj rá válaszolni, már elengedtem a dolgot. :))"

Nem értem, miért kell, ezért is maradt ki.

A Bernoulli-törvény is azt mondja, áramló folyadék, gáz nyomása a sebességgel csökken. Természetesen az áramló közeg és amiben áramlik, a kettő közti relatív sebességről van szó.

"Ha egy csövet úgy mozgatok hosszirányban, hogy benne a víz "állva marad", akkor is lecsökken benne a nyomás?"

Értsük úgy, hogy a csövet gyorsítom ,mondjuk a talajhoz képest és a víz meg tehetetlenségénél fogva a talajhoz képest állva marad?

Igen, természetesen itt is igaz a Bernoulli-törvény.

"De nem muszáj rá válaszolni, már elengedtem a dolgot. :))"

"Tényleg nem kell rá válaszolni, ez csak úgy eszembe jutott."

A tompított kötözködés módszere? Ha az ember válaszol, azt mondod, mondtam, hogy nem kell válaszolni, ha meg nem válaszol, felhozod, hogy nem tette meg?

:D

"Igen, természetesen itt is igaz a Bernoulli-törvény."

Vajon mitől természetes? :))

"Ha az ember válaszol.."

Igen, csak látom, hogy nem érted a lényeget, csak hajtogatod, amit tanultál vagy hallottál. A valódi magyarázatokat éppen te kerülöd el, az ugyanis nem magyarázza meg a jelenséget, hogy "természetesen úgy van". Ebbe az értelmetlen egymás mellett elbeszélésbe nincs kedvem belemenni, ha így érthető.

Tudom, hogy ez nem szakmai oldal és azt is, hogy ovis szintű válaszokat várt a kérdező, de talán nem árt egy kis kiegészítés, legfeljebb összezavar néhány embert, akik már azt hitték, hogy megértették:).

Valóban nagyon könnyen érthető az a magyarázat, hogy a szárny felső íve hosszabb, mint az alsó, így nagyobb utat kell a levegőnek ugyanannyi idő alatt megtennie, tehát felgyorsul, így csökken a nyomása. Ezzel azonban nemcsak az a baj, hogy nem magyarázza meg a háton repülést vagy a szimmetrikus profilokat, hanem az is, hogy teljesen megalapozatlan és konkrétan nem igaz. Semmilyen fizikai törvény nem írja elő, hogy a kilépőélen ugyanazok a molekulák találkozzanak, amik a belépőélen elváltak és a tapasztalat is azt mutatja, hogy nem ez történik. Sokkal jobban felgyorsul a szárny felett a levegő (alul pedig lelassul), mint ami ahhoz kellene, hogy egyszerre érjenek a kilépőélhez.

Ettől függetlenül a válaszokból sok minden igaz. Valóban nagyobb a szárny alatt a levegő nyomása, mint fölötte és tényleg kisebb a sebessége, csak a kettő közti ok-okozati összefüggés nem állja meg a helyét. És az is igaz, hogy a szárny (legyen a profil szimmetrikus vagy aszimmetrikus) lefelé téríti el az áramlást.

"Vajon mitől természetes? :))"

Mert ugyanabban az univerzumban történik, ugyanolyan fizikai törvények közt. Nem értem, mi ezzel a bajod.

A szárny magasabb íve felett szűkebb a "csatorna", ami alapvetően kiváltja a gyorsulást.

Persze, nem tök azonos a helyzet, mint egy csőben, hiszen ennek a "csőnek" a felső fala nem mozog a levegőhöz képest, csak az alsó, a szárnyfelület.

"Semmilyen fizikai törvény nem írja elő, hogy a kilépőélen ugyanazok a molekulák találkozzanak, amik a belépőélen elváltak és a tapasztalat is azt mutatja, hogy nem ez történik."

És ez nem is kell a működéshez.

A szárny felettiek "előbb érnek hátra", ez csak növeli a felhajtóerőt.

"nem magyarázza meg a háton repülést vagy a szimmetrikus profilokat"

Nem is kell. Feljebb többektől is megvolt, hogy a menetirányra felfelé mutató belépőél is elég felhajtóerőhöz. Ebben az esetben már bonyolultabb a "hatásmechanizmus", mint a sima iskolapélda a felül domborúbb szárnnyal.

"És az is igaz, hogy a szárny (legyen a profil szimmetrikus vagy aszimmetrikus) lefelé téríti el az áramlást."

És ez is jelentősen hozzájárul a felhajtóerőhöz, tényleg nem csak a Bernoulli-féle gyorsulós-nyomáscsökkenős effekt van. Konkrétan a szimmetrikus szárnyprofil esetén az van jelen a legkevésbé.

Kezdjünk el értekezni a Magnus-effektusról, Coanda-hatásról is?

Szerintem ez nem mérnökképző, nem gondolnám, hogy szükséges tengermélyre menni a témában. Akit olyan mélységben érdekel, megtalálja a szakirodalmat.

Ez mind nagyon szép és nagyon egyszerű, amiket ide írtatok, de ha nagyon belemegyünk a részletekbe, akkor kiderül, egészen pontosan a mai napig sem lehet tudni, hogy pontosan milyen erők hatnak a repülőre, és hogyan is kéne kiszámítani a felhajtó erőt. Csak nagyjából számolják egy ideális közegre, sebességre, a többit pedig a qva drága szélcsatornákban kikisérletezik a gyakorlatban...

[link]

#19:

Ez azért erős túlzás.

Ahogy a cikk is clickbait jelleggel túloz.

Annyi igaz, hogy a szárnyprofil körüli turbulenciák ugyanúgy túl bonyolult, túl sok kaotikus elemet tartalmaznak, mint ahogy az időjárás, a globális légmozgások.

Éppen ezért tökéletes számítógépes modellezés nincs.

De éppen elég jó van ahhoz, hogy a szélcsatornás kísérletek már csak "finomítás", tökéletesítés, optimalizálás célt szolgálnak.