Ha eldobunk egy papírrepülőt az űrben, akkor az egyenesen repül vagy pedig "hátraszaltózik" a felhajtóerő miatt?

Ha nincs levegő, akkor egyenesen repűl.

Ha példáúl egy űrállomáson csinálod, akkor a légáramlás befojásolja a repülését.

Nézzük hogyan is lehet kiszámolni azt a bizonyos felhajtóerőt. Arkhimédész törvénye alapján egy testre akkora felhajtó erő hat, amennyi az általa kiszorított közeg súlya.

Mekkora a kiszorított közeg súlya? Mivel űrről, feltételezem vákuumról van szó, ezért nincs súlya. Tehát mekkora a felhajtóerő? Nulla.

Ha a papírrepülő a vákuumban van, akkor maximum mezők hathatnak rá, gravitációs erő, esetleg elektromágneses vonzás, taszítás. Esetleg még fotonokkal léphet kapcsolatba, de felhajtóerő nem hat rá, se légellenállás, tehát az aerodinamikát is dobhatod a kukába.

No de ha az űrállomáson dobjuk el a cuccot, ahol súlytalanság ÉS levegő is van, akkor mi lesz?

Engem ez érdekelne.

G.

Meg úgy látszik, a kérdezőt is! :D

G.

"Nézzük hogyan is lehet kiszámolni azt a bizonyos felhajtóerőt. Arkhimédész törvénye alapján egy testre akkora felhajtó erő hat, amennyi az általa kiszorított közeg súlya. "

Feltételezem, a kérdező nem a sűrűségből fakadó, hanem az aerodinamika felhajtóerőre gondolt. Az előbbi a Föld felszínén is jelentéktelen, és ha mégis erre volna kíváncsi, akkor léghajóról ír.

[link]

Ez pedig a szárny, illetve a repülő alakjától, valamint a (közeghez képest mért) sebességétől függ. Egy jó papírrepülőgép szárnya (csakúgy, mint a valódi repülőgépeké) nem szimmetrikus, a felső oldala domborúbb. Emiatt a szárny felett nagyobb utat kell megtennie a levegőnek, ezért nagyobb lesz a sebessége, ezért (a Bernoulli-törvény értelmében) a szárny felett kisebb lesz a nyomás. Ez a gravitációtól függetlenül működik.

[link]

Szerintem egy, a Földön rendesen szálló papírrepülő valóban hátra szaltót csinálna, mivel a papírrepülők általában orrsúlyosak. Ugyanakkor valószínűleg lehetne olyan repülőt csinálni, ami súlytalan közegben repül egyenesen (pl. szimmetrikus szárnyakkal).

Amiről még nem esett szó: az űrben, ahol nincs levegő, egyenesen repülne ugyan, - súlytalanságot feltételezve, - de forogna, mert nem tudnád pontosan a súlypontja irányában meglökni, eldobni.

A levegő nem akadályozná a forgást.

Talán átugrottam véletlenül és már leírták, de a felhajtóerőhöz kell közeg meg gravitáció is. Csak logikai alapon, bele lehet gondolni, nulla G-s környezetben, ahol nincs iránya a súlyerőnek, merre hasson az a felhajtóerő?

És ne keverjük össze a repülő szárnyán keletkező felhajtó erőt a gravitációból származó felhajtó erővel. Baj is, ha ugyanazt a szót használjuk rá.

A repülő szárnyán keletkező erő a légáramlásból, a szárny felső és alsó felülete közt áramlástani okokból (Bernoulli bácsi) létrejövő nyomáskülönbségből származik. Ennek a gravitációhoz nincs köze, ahol közeg és sebesség van, ott természetesen van.

A nulla g-ben, de levegőben eldobott repülőmodellt szépen húzza is "felfelé", vagyis a szárny felső felületének irányában.

A valódi felhajtóerő, ami egy közegben, gravitáció hatása alatt a test felső és alsó részén ható hidrosztatikai nyomás különbségéből származik, az nulla G-ben természetesen nincs.