A távolság vektormennyiség?

A fizikában a mozgás egy jelenség. Az elmozdulás egy testre jellemző mennyiség (és a mozgásával kapcsolatos). Az elmozdulás nem irányított távolság. A távolság két pontra jellemző mennyiség, nincs köze ahhoz, hogy épp mi merre mozog. Miskolc és Debrecen légvonalban akkor is 90 km távol van egymástól, ha én épp Győrben kolbászolok.

A pálya az a vonal, amit a test a mozgás során bejárHAT, például egy egyenes vagy kör. A mozgás pályájának nincs kezdőpontja vagy végpontja. Az út a pálya azon része, amit a test az adott mozgás során ténylegesen bejár (illetve ennek a hossza). Az útnak van kezdő és végpontja.

Például a kezdetben álló autóval elindulsz, majd 300 méter megtétele után megállsz. A mozgás pályája egy egyenes, a megtett út 300 méter.

Az "útvonal" kifejezésnek - amennyire tudom - a fizikában nincs jelentése.

Az elmozdulást nem mondhatjuk, hanem annak kell mondanunk, mást nem mondhatunk. A MOZgás egyben elMOZdolás.

A mozgáshoz a fizikában szorosan hozzátartozik még eg mennyiség, az idő. Amikor valami elmozdul, akkor egy adott pontból mozdul és valahová ér, eközben idő is letelik. A múló idő mindig egyirányú. Múltból a jövő felé. Ha az elmozdulást eszerint vizsgáljuk, és nem pusztán azt nézzük, hogy két különböző hely, akkor az elmozdulás vektor, iránya pedig a múló idő irányának megfelelő elmozdulás iránya.

A fizikában a fogalmazás a konkrét dolog jellegétől függ. A szakasz fogalmilag azt jelenti, hogy van két vége, és hozzá tartozik, ami a kettő között van. A matematikában a szakasz mindig egy egyenesdarab, a fizikában nem feltétlenül. Például beszélhetünk Budapesten a hatos villamos pályaszakaszáról. Mondjuk a szakasz egyik végpontja a Széna tér, a másik pedig az Oktogon. Ekkor matematikailag egy eléggé girbegurba vonalról beszélünk, fizikailag viszont a két pont közötti sínekről. Ebből látszik, hogy a fizikában szakasznak egy olyan vonaldarabot nevezünk, amely mentén egy test (itt villamos) adott idő alatt végigmegy. A pálya pedig az a vonal, ahol a test végighalad, szabatosabban, a tér azon pontjai, amelyeket a test mozgása során érint. A tér ezen pontjainak, azaz a vonalának az alakja nem számít, se a kezdő és végpont helyzete.

Az útvonal, út, pálya ugyanazt vagy nem ugyanazt jelenti. Ez attól függ , miről beszélünk konkrétan.

Jellemzően a fizikában ezek egy test adott idő alatti nyomvonalát jelentik, vagyis azon pontok sorát, ahol a test járt.

Itt egy mondat: "a villamos a pályán megtett út során bejárt útvonala két kilométer." Itt mindhárom szó mást jelent. A pálya azt a megépített sínrendszert jelenti, ami van, villamostól függetlenül. Az út azt az elvont fogalmat testesíti meg, hogy a villamos mozog és eközben óhatatlanul egy csomó pontot érint. Az út tehát itt a mozgás vonalát jelenti. Az útvonal pedig egy konkrét szakaszát ennek az útnak, amit a villamos a vizsgálatunk során bejárt.

11 Az "útvonal" kifejezés alkalmazott a vektorgrafikai rajzoló programokban AutoCadban is) egységvektorral rajzol bármilyen görbét is, idézem:

"Útvonal-effektusok: Lehetőséget nyújt a burkológörbék szinte azonnali alkalmazására. Arra is lehetőséget kínál, hogy egy másik útvonalhoz hajlíthassuk az épp szerkesztett alakzatot. Az útvonalra helyezhető minta, de fraktállá, spirállá vagy például akár növényi indává is alakítható az adott alakzat. Ez nagyon hasznos dolog, bonyolultabb tervezésekhez",