Miért jó az ausztenites acél?

Nem tudom. Csak azt tudom, melyek a jellemző ötvözői, és milyen tulajdonságai vannak.

Saválló acélból három főtípus van, ferrites, martenzites, ausztenites (ezek az elnevezések az acél kristály, illetve szövetszerkezét jelölik).

Közös jellemző ötvözőjük a króm széntartalmuk kicsi.

A ferrites a krómon, és a dezoxidáláshoz szükséges ötvözőkön kívül mást ritkán tartalmaz. Ferromágneses, viszonylag lágy, nem edzhető. Hegesztéshez általában elő kell melegíteni.

Martenzites saválló acélok jellemzően a különféle kések, extruderek optimális anyagai. Szén-tartalmuk nagyobb, gyakran ötvözik a krómon kívül más fémekkel Mo, V, Ti, stb. Mágnesezhetőek, keményre edzhetőek, nem hegeszthetők.

Auszenites saválló acélok jellemző ötvözője a nikkel (krómon kívül), de sok más ötvöző is akad bennük.

Szén-tartalmuk kicsi, viszonylag lágyak, de alakításra erősen keményednek. Jól hegeszthetőek, nem edzhetőek, nem mágnesezhetőek.

A legnagyobb mennyiségben gyártott savállóacél típus.

+ + + + + + + + + +

Az ausztenites saválló acélokon kívül vannak még nem saválló, de ausztenites szövetszerkezetű acélok is. Például a Hatfield-acél, amelynél az ausztenites állapotot nem nikkel, hanem sok mangán ötvözésével érik el.

Az ausztenites állapot a legkevésbé rideg, de mégis szívós, rugalmas állapot. Nem törik, magas a folyáshatára.

Szerkezeti célra ezért jó.

A Hatfield-acél is nagyon jó ridegtörés ellen, mínusz 100 fok alatt sem ridegedik. Plusz hidegalakításra keményedik, szóval nagyon kopásálló (erre a célra mondjuk ma elterjedtebb a hardox, ami ridegebb, de még jobb kopásálló és korrózióállóbb is).

Hegeszthetőség nem az ausztenites állapoton múlik, hiszen a hegesztés hője úgyis kiviszi az adott anyagot a szövetszerkezeti jellemzőiből.

Vannak jól és rosszul hegeszthető ausztenites acélok is. Általánosságban savállókat könnyű hegeszteni, mert az ömledékük nem hígfolyós, jól irányítható. Csak a végeredmény sok acéltípusnál xar, mert kiég az ötvöző és utána rohad, reped, feledződik stb.

A legtipikusabb ausztenites "alap" korr. álló anyag az 1.4301, az speciel jól hegeszthető. De egy 1.4571 már nem olyan baráti.

Hegesztési szempontból rossz tulajdonsága a savállóknak a nagy vetemedés, heg. deformáció. Viszont em nagyon hagynak vissza az anyagban nagy feszültségeket, jellemzően nem kell. fesz. mentesítő hőkezelni.

Forgácsolás szempontjából elég szemét anyag.

Nem kemény, inkább kenődős, szerszámra élsisakot képző forgáccsal, állatira koptatja a szerszám élét, nagy elasztikus-rugalmas mozgása miatt rá tud szorulni a fúróra, menetfúróra...

Nagyon rossz vele dolgozni.

Bocs! Éjszaka kicsit csipás voltam mikor válaszoltam. Kihagytam, hogy az ausztenites acélok közös tulajdonsága a tömörség, és a szívósság.

Wadmalac már leírta az előnyeit, és hátrányait.

Kárpótlásul egy érdekesség: A magas karbon ( 1 -1,4%), és mangán (11 -14%) tartalmú Hadfield-acélt a vasút használja szívesen, váltókeresztek készülnek belőle.

Mert a vasúti kerekek felkeményítik maguknak a kopófelületet.

Maga a vasúti sín is felkeményedik a felső felületén, ha valaki próbált már egy öreg síndarabot elflexelni, tapasztalhatta.