Hogyan lehetséges, hogy a rézen, acélon, műanyagon, papíron ekkora különbségekkel marad életben a koronavírus?

„Amikor rézzel érintkezik a kórokozó, a rézionok hatnak rá. Ezek az ionok behatolnak a baktériumba vagy a vírusba, és nem csak megölik, hanem a nukleinsavig hatolva totálisan elpusztítja őket, teljesen megsemmisülnek…”

A rézen is életképes marad 4 órán keresztül, de sokkal hamarabb pusztul el, mint pl. acélon, mert annál szobahőmérsékleten ez 5 nap. Amúgy alumíniumon is 2-8 óráig él csak meg.

A kemény felületeken (kerámia, üveg), és a műanyagon nem tud olyan hamar kiszáradni mint egy porózus felületen, ami kiszívja belőle a nedvességet.

Ugyanez a helyzet a páratartalommal is. Igen, párásabb levegőben tovább marad ép a védőburka a vírusnak.

A hőmérsékletet illetően 56°C fölött bomlik le, és állítólag elég hamar.

"Valami táplálékot nyer belőle a vírus, ami miatt életben marad tovább?"

A vírusoknak nincs anyagcseréje.

Úgy lehetséges, hogy szarul mértek.

Egy év múlva kérdezd meg ugyanezt. És majd nézd meg, hogy a rézzel kapcsolatos adat mennyire meg fog változni, ha többen is precízen megmérik, különböző módszerekkel.

(A Covid-19 nem életben marad, hanem fertőző képes marad.)