Műanyaggal bevont (vékony) acéldrót megnyúlhat 5kg súly x 7 év alatt?

Hmm, kételkedem. Az acélnak szobahőmérsékleti kúszása szinte nulla. 400-500 fok fölött lesz érdemi a dolog.

Hacsak, hacsak.

Ha a műanyagréteg maga is részt vesz a teherviselésben, akkor kicsit talán igen, mert AZ bizony kúszik szobahőmérsékleten is.

UI: A gitárhúrok nem így nyúlnak. Ott a sodrás mozog és lazul, miközben a gyártási benne maradt feszültségek csökkennek, plusz az ismétlődő terhelés nyújt.

"akkor is, ha nem használják"

Az már inkább a faszerkezet vetemedése miatt lesz.

A sodratlan csupasz húrokkal is ez van, akkor is, ha csak a sarokban áll a hangszer. Ha pedig a fa vetemedne annyira, akkor egy idő után el lehetne dobni a gitárt, valójában azonban egy új húrkészlet szépen behangolható egy öreg gitáron is.

A kúszás pedig szobahőmérsékleten is jelen van, csak ipari méretezéskor elhanyagolható.

[link]

A kérdés nincs megfelelően definiálva. Kell az acéldrót geometriai és anyagparaméterei és kell a hőmérséklet is.

Az elméleti háttér a kúszás (creep), ahogy föntebb is említették. Nyilván a Wadmalacot lepontozó ostobák azt gondolhatták, hogy szobahőmérsékleten és 500-600 fokon is ugyanúgy viselkedik statikus terhelés ellenében az anyag. Pedig nem így van, ezt csak a legképzetlenebbek gondolhatják így, akiket vissza kéne iratni az óvodába.

#5:

A liked, jó, csak pár lényeges infót nem tartalmaz, illetve nem vetted észre.

Egyik, amit írtam, hogy a kúszás acéloknál szobahőmérsékleten, folyáshatár alatti terhelésnél nulla. Nem véletlenül beszél a link leírása folyamatosan MELEGSZILÁRD acélokról, ez a link KOMPLETTEN magas hőmérsékleti körülményekről szól.

A másik, ezt a linkből idézem:

"A kúszás. A rugalmassági határt meghaladó feszültség hatására az anyagban a diszlokációk mozgásba jönnek, amely az alakítási keményedéshez vezet. Ha a húzóterhelés állandó és a keményedés hatását csökkentő folyamat sebessége csekély, akkor a keményedés miatt a diszlokációk mozgása megszűnik. A szobahőmérsékletnél nagyobb hőmérsékleten üzemelő berendezéseknél azonban a megújulási jelenség is fellép, ami a keményedés hatását megszünteti és ismételt alakváltozás következik be."

Szóval, csak folyáshatár feletti terhelésnél, de még ott is felkeményedéssel csökken, csak bizonyos hőmérséklet felett lehet folyamatos.

A kérdésben szereplő acélhúr, ha folyáshatárig volt terhelve, kicsit kúszhatott, de az a kúszás hevítés híján megáll.

A hangszerhúrok se folyáshatárig nincsenek feszítve, se izzítva nincsenek.

Ha a húr nem acél, hanem egyéb ötvözet, előfordulhat, mert a fémek kúszási hajlamot kiváltó hőmérséklete (egyben a kritikus hőmérséklete, ahol a diszlokációk folyamatosan újra tudnak rendeződni) eltér, némelyiké sokkal alacsonyabb.

Például a színarany szobahőmérsékleten is ilyen, ezért lehet szinte végtelen mértékben hidegalakítani.

Ismétlem, az acél húr NEM ilyen.

#6: THX.

"Ha pedig a fa vetemedne annyira, akkor egy idő után el lehetne dobni a gitárt, valójában azonban egy új húrkészlet szépen behangolható egy öreg gitáron is."

A hangolásnál a húrt feszíted.

Azt meg tudod tenni a millimétereket zsugorodott fa hangszeren is, nem értem, miért kéne eldobni.

A fa meg bizony vetemedik. Terheletlenül is, hát még úgy.