Mi lesz a rendeltetése a SpaceX Starlink 12, 000 műholdjának?

> De a kérdés még mindig az, hogy még meddig kell gyorsítani az internetet?

Nem „kell”. Tulajdonképpen megvoltunk mi internet, sőt színes tévé, sőt tévé nélkül is. De ha a technológia adott, akkor az ember hajlamos használni. De akkor válasszuk ketté a dolgot:

5G: Nem véletlen, hogy mobilinternet nem korlátlan. Pont ezért sokaknak van vezetékes internete is otthon, illetve a cégeknél. Pedig ha korlátlan lenne a mobilnet és elég gyors, akkor nem lenne szükség vezetékes netre. Viszont a 4G nem bírja el azt az *igényt*, amit ez generálna. Karácsonykor, szilveszterkor így is simán össze tud omlani a rendszer. Ha még a mobilnetre ráeresztjük a torrentezéseket is, meg az IPTV-t is, akkor bőven-bőven kevésnek bizonyul a technológia adata határ, főleg egy zsúfolt nagyvárosban. Igény van arra az 5G-re.

Műholdas net: Még Magyarországon is tudok olyan falut, ami 10 km-re van az ország egyik legnagyobb városától, síkvidéken, és 2 éve még vezetékes nem sem volt, a mobilnet meg 3G-n futott… Ha futott… A maga 1 Mbit/s sebességével. Meg tudok olyan faluról a Bakonyban, ahol azért laknak emberek is, de nem hogy mobilnet nincs, de térerő is csak nyomokban… Ha kimész a kert hátsó felébe, akkor talán… És ez még Európa közepe, nem Kenya, nem Bolívia, nem Szíria, nem a Szahara közepe, nem egy utasszállító hajó vagy repülő az Atlanti-óceánon, nem egy olajfúró torony valahol a tengeren, nem a Mount Everest, nem a Déli-sark.

De visszatérve Magyarországra, amúgy van a neten is bármikor elérhető vízállás jelentés. Szerinted miért mondják be mégis a Kossuth Rádióban? Mert egy csomó, településtől messze levő szakasza van sok folyónak, ahol nincs internet, így marad a rádió, aminek technológiai okokból jóval nagyobb a lefedettsége, jóval nagyobb a hatótávolsága.

> Számomra tökéletesen megfelel ez a szint

Oké, de a világ nem körülötted forog, vannak itt még mások is rajtad kívül. Nyilván ha valamire valós nincs igény, azt nem jön létre. Senki nem fog zsákszámra pénzt önteni valaminek a létrehozásra, ha nem térül meg később. Semmi nem térül meg, amire nincs valós igény.

> Mennyivel kell a mostani 100MB/s fölé menni, amihez az emberek többsége azért már hozzáfér?

> És akiket ismerek azoknak is bőven elég a jelenlegi sebesség.

A vezetékes internet esetén a világátlag 75 Mbit/s körül van, értsd az emberek felének nem érhető el ekkora sebesség. A mobilnetnél meg 30 Mbit/s környékén. Neked elérhető persze a 100 Mbit/s is, mert Európa közepén vagy, egy nagyobb településen. Meg az ismerőseid is nagy valószínűséggel. És ti teljesen hétköznapi célra használjátok ráadásul a netet. Nekem informatikusként a 100 MBit/s már kicsit karcsú lenne időnként, pláne ha ezen még osztoznom is kell 2-3 családtaggal.

> Ez a hivatalos álláspont.

Az lényegtelen. A lényeges, hogy ez a tudományos álláspont.

> Viszont azt se felejtsük el, hogy az 5G frekvenciatartományának hosszabb távú hatásai a szervezetre nem voltak letesztelve

Az ionizáló sugárzás attól ionizáló, hogy képes az atomokat és molekulákat ionizálni. Ez nyilván kémiai folyamatokba piszkál bele, aminek aztán közvetett módon vannak hosszútávú egészségkárosító hatásai. Ionizálós sugárzás lehet részecskesugárzás (proton-, elektronsugárzás, alfa-sugárzás, stb…), ezek jellemzően radioaktív folyamatok termékei, illetve a Napból, meg a kozmikus háttérsugárzásból érkeznek ilyenek kis mennyiségben. Ionizáló sugárzások még az elektromágneses sugárzások egy része, amiben az egyetlen paraméter a foton energiája, ami meg a hullámhosszától (frekvenciájától) függ. Itt határ a napfénynél van kb., az UV sugárzás már ionizáló sugárzás, meg az ennél kisebb hullámhosszú sugárzások, mint röntgen-sugárzás, gamma-sugárzás.

A nagyobb hullámhosszú elektromágneses sugárzások esetén a fotonoknak nincs annyi energiájuk, hogy ionizáljanak. Ide tartozik a látható fény, az infravörös sugárzás, a mikrohullámú sugárzás, aztán jönnek a kommunikációra használt (5G, 4G, távközlési műholdak), illetve radaroknál használt deciméteres, centiméteres sugárzások, aztán jön az URH, a rövidhullám, középhullám, amit előszeretettel használunk rádiózásra, majd jönnek a még nagyobb hullámhosszok, amiknek a forrás meg inkább meteorológiai jelenségek, meg a forgó gépek, meg mondjuk az 50 Hz-es hálózati áram és hasonlók.

A nem ionizáló sugárzás hatása azonnali. Van az a teljesítmény, ami káros, nyilván ha bedugod a macskát a mikrohullámú sütőbe, nem fogja megköszönni az egészségi állapota. De téged is megégethet a nap, a hangyát meg pláne, ha Pistike nagyítót is használ. (A napfény azért becsapós, mert abban van UV sugárzás is, ami viszont már ionizáló sugárzás, pl. rákkeltő hatású.) De a nem ionizáló sugárzások mind azonnali hatásokkal járnak, és a sugárzás elnyelődése során felszabadult energia okozta hőmérsékletnövekedés hatásai tulajdonképpen. Nagyon jól érezhető, ha egészségkárosító hatása van, mert mondjuk fáj, ahogy ég a karod.

Egyszerűen nincs az a fizikai, kémiai, biológiai hatásmechanizmus, ami alkalmassá tenne egy ilyen hullámhossz tartományú sugárzást arra, hogy úgy legyenek hosszútávú egészségkárosító hatásai, hogy a rövidtávú hatásait nem észleljük.

Amúgy mindkét technológia olyan hullámhosszon működik, aminek a környékét már használtuk, pl. radarokban, gyógyászatban diagnosztikai eszközökben, távközlésben, és lokálisan még nagyobb teljesítménnyel is, mint amivel ezek a technológiák operálnak.

> az 5G frekvenciatartományának hosszabb távú hatásai a szervezetre nem voltak letesztelve

Egy ideig valóban nem, mert nem használtuk pontosan azt a szűk kis frekvenciatartományt, amit az 5G igen. (Pont azért választottuk ezt, mert ez még nem volt használatban). De most már vannak hosszútávú kutatási eredmények is lassan, kb. a várt eredménnyel. De anno mikor a mobiltelefon megjelent, akkor is az volt a para, hogy „mindmeghalunk” rákban, mert nem tudjuk milyen hatása van. Hát ja, az átlagember valóban nem tudta. Aztán valahogy annyira nem változott jelentősen a rákos megbetegedések száma, a várható életkor meg csak növekedett tovább.

> Etikus vagy sem, a lakosságon tesztelik az új technológia biztonságosságát.

Nem, ez igen erős túlzás és csúsztatás.

> Nincs, fürödnöm kell az új frekvenciában a nap 24 órájában és reménykednem, hogy 5-10 év múlva nem patkolok el egy szövődményétől a technológiának.

Hasonló frekvenciákban fürdesz születésed óta… Földfelszíni rádióadás, tévéadás, műholdas tévé, időjárási, katonai radarok, mikrohullámú internet, WiFi (na jó az utolsó kettő talán nem biztos, hogy születésed óta) stb… Hasonló frekvenciatartományban vannak ezek is.

Ezernyi ok van, amitől aggódhatnál. Stressz, légszennyezettség, esetleg mozgásszegény életmód, amiknek jóval jelentősebb egészségügyi hatásai vannak. Csak azt megszoktad, látod, ismered, érted, a sugárzás meg valami „mágikus” dolog, amiről mindenki Csernobilra asszociál, véletlenül sem a gyertyafényre, pedig az is elektromágneses sugárzás.

> Amit kifelejtettem, szerintem sokatmondó, hogy van egy jónéhány ország amely nem engedélyezte az új technológia bevezetését. Vajon miért is nem?

Hát sokat nem mond. Vannak országok, ahol tiltva van a marihuána, van ahol meg enegedélyezve. Van, ahol tiltva van az abortusz, van, ahol meg engedélyezve. Van ahol az autópályán a 110 km/h-t veszélyesnek tartják, van ahol meg a 130 km/h-t sem. Az országokat politikusok vezetik, akik jellemzően nem igazán szakértők, ugyanúgy megvannak a maguk paranoiái és érdekei, hajlamosak néha meghajolni a nép akarata előtt, máshol meg csakazért is szembemenni vele.

Ha abból kellene megítélni a világ dolgait, hogy politikusok hogyan vélekednek róla, és ennek mentén milyen szabályokat hoznak róla, akkor elég keveset tudnánk a világról helyesen.

"van egy jónéhány ország amely nem engedélyezte az új technológia bevezetését. Vajon miért is nem"

Többek között pl. mert a konteókon nevelkedett, kevésbé képzett, "eccerűbb" emberek szavazataira is szükségük van.

De akár politikai, gazdasági, kereskedelmi okai is lehetnek, függetlenül attól, amit mondanak.

"Ja és azonkívül, hogy a hobbiteleszkópomat kidobhatom a kukába..."

Hát a hobbiteleszkópodat nem nagyon fogja izgatni egy-két néha átrepülő pötty.

A gond az óriásteleszkópokkal lehet, ahol egy megfigyelés x órája alatt a széles látóképben fog ott kóricálni egy kupac, bezavarva a spektroszkópiát, fényerősségméréseket, hosszú expozíciós bármilyen spektrumú rögzítést, adatgyűjtést.

Ja és hogy miért kell?

Azt már leírták, hogy a világ nagy részén közel sem olyan rózsás a net hozzáférés lehetősége, mint nálunk.

De még egy lényeges pont, hogy a közeljövő ilyen-olyan közlekedési, ipari okoseszközei, rendszerei borzalmas adatmennyiséget fognak igényelni és küldeni.

Arra a mai 4G százszorosa is kevés.

Kelleni fog az 5G és ezt támogatja meg erősen a mindenhol elérhető Starlink.

És a katonai szükségletről még nem is beszéltem.

Az USA hadserege már most alkudozik Muskkal a Starlink-bérleten.

Szóval mindennek nem sok köze van ahhoz, hogy a te okostelódon milyen gyorsan jön be a napiszar.hu. :)

#15

"A lézerfegyverek valószínű már léteznek, bár titkosított technológiák."

Kísérleti fázisban léteznek, de mi a francnak tennének egy távközlési műholdra lézerfegyvert. Ráadásul egy olyanra, aminek valószínűleg töredéke a teljesítménye annak, mint ami a lézerfegyver üzemeltetéséhez kell.

#16

"Nem beszélve növeli egy 3-ik Világhaború kockázatát, hiszen az oroszok meg kínaiak biztos nem fogják díjanzni, hogy Amerika bekukkant a mindennapjaikba és minden mozzanatukat leköveti."

Biztos nem örülnek neki, csak ennek az égvilágon semmi köze a Starlink műholdakhoz. Azok legfeljebb a rajtuk keresztül való internetforgalom megfigyelésére lehetnek alkalmasak. Kémműholdjai az USA-nak ellenben már a 60'as évek óta vannak. Mint ahogy az oroszoknak és a kínaiaknak is (igaz, utóbbiak kicsit később kezdték). Oszt még sem lett harmadik világháború.

> Ha a gyerekeid az égboltra néznek este műholdakat szeretnéd, hogy lássanak vagy pedig csillagokat?

Fene tudja. A repülők is látszanak az égen, éjjel is, nappal is. De ebben nőttük fel, különösebben nem zavar senkit. A távvezetékek meg elrontják a városi képet is, meg sok helyen a természet képét is. De ezt is megszoktuk. Nekem ez még mindig jobban tetszik, mint a repülők az égen. De azon sem bosszankodtam soha, sőt emlékszem gyerekkoromban élmény volt látni egy repülőt (mondjuk akkor még nem volt annyi, mint ma).

> Ha már a hadsereget hoztad szóba nem nehéz elképzelni, hogy egy ilyen hálózatot mennyire könnyen át lehet alakítani, fel lehet használni katonai célokra.

Hát valamilyen célra talán talán… De arra vannak inkább specializált műholdak, nem is kevés. Most is. Meg 20-40-60 éve is volt már…

> Nem beszélve növeli egy 3-ik Világhaború kockázatát, hiszen az oroszok meg kínaiak biztos nem fogják díjanzni, hogy Amerika bekukkant a mindennapjaikba és minden mozzanatukat leköveti.

Ezekkel nem tudnak sehova „bekukkantani”. Nagyon leegyszerűsítve a dolog kb. olyan, hogy hangszóróval nem lehet fényképezni, turmixgéppel meg nem lehet vasalni. „Bekukkantásra” alkalmas, erre specializált katonai műholdak meg mint mondtam dögivel vannak fenn jó pár évtizede. Használják is rendesen.

"Ha a gyerekeid az égboltra néznek este műholdakat szeretnéd, hogy lássanak vagy pedig csillagokat?"

Nem fognak látszani, most tesztelik a napellenzős verziókat amik nem fognak látszani.

"Ha a gyerekeid az égboltra néznek este műholdakat szeretnéd, hogy lássanak vagy pedig csillagokat?"

A végső pályájukon, szétszóródva egyenlő távolságra szabad szemmel csak erőlködve lesznek észrevehetőek, a Starlink 5,4,3 már gyakorlatilag kiszúrhatatlan, pedig ezek még a magasabb fényvisszaverésűek.

Ha látnál, ismétlem, HA látnál minden műholdat, már most is elég érdekes lenne az ég.

A Starlink ezen szabad szemmel megfigyelésre em nagyon fog változtatni.

Az égboltra néző gyerekeidet a fényszennyezés sokkal inkább fogja zavarni a csillagnézésben, mint ez.

Szóval ez nem érv.

A csillagászok érvei alátámasztottabbak. És ott sem a hobbistáké.