Hogyan számították ki a 2%-os halálozási rátát a koronavírusnak?

Ezt úgy számították ki, hogy (halálesetek/megbetegedések) * 100

húúú b+ most néztem meg a honlapot. Neked az általános harmadik osztályát hogy sikerült befejezned ha az alapvető matematikai műveletek is gondot okoznak?

Ha egy járvány lefutott, akkor relatíve könnyebb dolgunk van, hiszen akkor mindenki vagy már meggyógyult, vagy meghalt. A halottakat elosztjuk a megfertőződöttek számával és megkapjuk a halálozási rátát:

megfertőződöttek = halottak + gyógyultak

halálozási ráta = halottak / megfertőződöttek

Viszont amíg tart a járvány, addig a dolog problémásabb, hiszen van, aki még beteg, már fertőzött, de még nem gyógyult meg, de nem is halt meg:

megfertőződöttek = halottak + gyógyultak + betegek

A betegek aztán később persze vagy meghalnak, vagy meggyógyulnak, de felmerül a kérdés, hogy hogyan érdemes a halálozási rátát számolni. Két lehetséges arányt tudunk felállítani:

1.

halálozási ráta = halottak / (halottak + gyógyultak + betegek) = halottak / megfertőződöttek

Ezt szokták használni inkább. A jellegzetessége, hogy a járvány kezdetén alulbecsli kicsit a tényleges halálozási rátát. Azért, mert napok telnek el addig, amíg egy diagnosztizált beteg meghal, így pl. a járvány első napjaiban 0 ember hal meg, közben a fertőzöttek száma meg nő. Éppen zajló járvány esetén nem csak a későbbi halálozási rátát, hanem egy kicsit a diagnózis és a halál között eltelt időt is magában hordja.

2.

halálozási ráta = halottak / (halottak + gyógyultak)

Ez meg erősen túlbecsüli a halálozási rátát. Főleg akkor – és ez a koronavírusnál is fennáll –, ha a gyógyulási idő hosszú. Ha ketten fertőződnek meg egyszerre, akkor lehet, hogy az egyik 7 nap múlva már halott, a másik meg 21 nap után sem gyógyult meg még teljesen. Ez sem tisztán csak a halálozási rátát mutatja egy zajló járvány esetén, hanem nagy mértékben a gyógyulási időszak hosszát is.

~ ~ ~

Az a baj a 2. számítási móddal, hogy az nagyon-nagyon erősen felülbecsli a tényleges halálozási rátát. A tényleges kínai adatokkal ez így néz ki: [link] Ezért használják az 1. módszert. A 2. módszerrel kiszámított érték is érdekes lehet statisztikai szempontból, más járványokkal való összehasonlítás szempontjából, de zajló járvány esetén sokkal távolabb áll a végső halálozási rátától, mint az 1. módszerrel számolt.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

A problémát tovább fokozza, hogy nehéz eldönteni, hogy valaki mibe is halt bele. Mondjuk ha valaki koronavírussal fertőzött, emiatt magas láza van, emiatt az autójával nekimegy egy fának, akkor ő mibe halt bele? Nyilván nem a fertőzésbe, lehet, ha nem ül be az autóba, meggyógyult volna. Másik oldalról meg ha nem lett volna láza, akkor jobb lett volna a reakcióideje és nem ment volna neki a fának. Akkor ő most a fertőzés áldozata vagy sem? Oké, itt még tisztább a kép, hiszen azért az emberek többsége azt mondaná, hogy ő azért nem a fertőzésbe halt bele. De annyira már nem magától értődő, hogy annak, akinek a fertőzés miatt omlik össze a keringési rendszere – mondjuk leáll a szíve –, az a fertőzésbe halt-e bele. És itt eltérhetnek a számítások. Van, ahol mindenkit a koronavírus áldozatának tekintenek, akinek pozitív volt a tesztje és nem balesetben halt meg. Máshol meg csak azt kezelik a koronavírus áldozatának, aki közvetlenül a fertőzés szövődményeibe halt bele.

Megint tovább bonyolítja a dolgot, hogy különböző országokban eltérő egyrészt a demográfiai összetétel. Ha az idősek nagyobb eséllyel halnak bele a fertőzésbe, akkor nyilván egy idősödő demográfiájú országban magasabb lesz a halottak aránya is, mint egy fiatalabb demográfiájú nemzetnél. Aztán még bekavar, hogy mindenhol más az egészségügy állapota, akit az egyik országban nem tudnak megmenteni, azt a másikban lehet simán megmentették volna. Szintén nem mindegy, hogy hány fertőzött van. Ha 10 lélegeztetőgép van egy kórházban, de 15 ember szorulna rá, akkor 5 ember meghal. A másik kórházban meg 15 lélegeztetőgép van, így az az 5 emberből 4 túléli. Tehát nem mindegy a fertőzés mértéke, és a rendelkezésre álló egészségügyi kapacitás aránya sem. És ez megint teljesen eltérő országonként. Az egészségügyi kapacitás viszont növelhető, de nem akármilyen tempóban. Itt megint más a helyzet, ha gyorsan terjed a vírus, akkor nincs idő a kapacitást bővíteni, megint más, ha lassan terjed, mert akkor több idő áll rendelkezésre. Ez meg függ az adott ország népsűrűségétől, kultúrájától (milyen szociális szokások vannak), meg függ az ország gazdasági, politikai helyzetétől, de még attól is, hogy az éppen regnáló hatalom mennyire veszi komolyan a járványt, mennyire hoz szakmailag megalapozott döntéseket, illetve milyen súllyal teszi mérlegre egy intézkedésnél a megmenthető emberek számát és a gazdasági károkat (amik alkalmasint közvetett módon emberek életlehetőségeit, vagy akár az életüket jelenti).

Egy jól érthető analógiával való illusztrálása a problémakörnek:

https://www.youtube.com/watch?v=fBVoXWOPYCc&feature=youtu.be..

A statisztika nem szamitja bele azokat akik elkaptak de szinte semmilyen vagy minimalis tunetet okozott nekik a virus, igy teszteles nelkul, a sajat otthobukban meggyogyultak.

Ugye Magyarországon jelenleg van kb 450 diagnosztizalt virusos, 15 halott. Vagyis minden 30.ember meghalt (jelenleg), ami 3,3%os rata. De ugye az nem is kérdés, hogy valojaban sokkal tobb ember beteg. Vagyis a rata meg kisebb..

Nezd meg Németországot. 66k beteg 660halott, vagyis 1% a rata.

Kutatok megallapitottak, hogy ugyanezert amit az elejen leirtam, Kinaban a valodi halalozasi arany 1%alatt/körül van, beleszamolva a megfertőzödött, de enyhe tunetes teszteletlen(igy a statisztikakba nem kerulo) betegeket.

Asuztralia nem kis orszag. Nincs 0,5% a rata.

Ahol sok a halott, pl Olaszorszag. Ott is sokan azert haltak meg mert az ellatorendszer kimerult es nem jutott mindenkinek megfelelo ellatas.

2*Sü, azt hiszem, most másról van szó. Az időpont lényegtelen, mert a halálozási ráta mindig a pillanatnyi állapotot tükrözi. Legfeljebb a befejezett esetben ez egyben végleges is.

Ugyanakkor sokféle szempontból vizsgálható a halálozási arány, attól függően, mi a cél. Általában az összes megbetegedéshez szokás a halálesetek számát viszonyítani, ez a betegség súlyosságára mutat rá, de lehetne mondjuk egymillió lakosra is vetíteni, akkor országonként a járvány kezelési minőségéről kaphatunk képet.

Azonban itt a döntő probléma az, hogy nem ismerjük a megbetegedések számát. Ezért kell hozzátenni, hogy a regisztrált esethez képest. Úgy tartják, a regisztrált esetekhez képest 20-100 szoros a tényleges fertőzöttség. Minthogy erre csak (eléggé vizsgálhatatlan) modellek léteznek, ezért ilyen nagy az érték. Szokás a tesztszámhoz is viszonyítani, azonban akkor azonos szabvány szerint kéne tesztelni. Eközben tudott ,hogy egyes országokban (pl. Japánban) szinte mindenkit tesztelnek, nálunk pedig szinte senkit (csak aki betegként esik be). Vagyis valódi, sokatmondó adatot e téren soha nem fogunk megtudni, mert nincs alapadatunk hozzá.

A halálozás oka e járványtól függetlenül, mióta csak regisztrálnak ilyesmit, tudottan lehet egy és többféle. Ezért használják a "közvetlen" szűkítő jelzőt. A hivatkozott esetben a halál közvetlen oka autóbaleset. A legtöbb krónikus magas vérnyomás betegségé pedig szívinfarktus, vagy szívelégtelenség. Rákos betegek is halhatnak meg ugyanígy vagy veseelégtelenségben például. Használják a "halmozott betegségben szenvedők" kifejezést is egy állapot megjelölésére, aztán a beteg vagy ezek egyikébe vagy egy másik ok miatt hal meg közvetlenül.

Kérdező. Talán a fentiek válasz a kérdésedre is. Nem számoltam utána, de a 19% mindenképpen soknak tűnik, az összes regisztrálthoz képest úgy 10% körül mozog a halálesetek száma.

> Én a bizonyosság kedvéért a már valamilyen kimenetellel végződő eseteket vetném össze az elhalálozásokkal

Lásd a #3 és #4 válaszokat. Abban le van írva, hogy ez miért mutat eléggé hamis képet. Ez alapján Kínában két hónappal ezelőtt majdnem 60%-os halálozási rátát számoltál volna ki, majd egy héttel később 40%-ot, még egy héttel később 20%-ot. Lásd a grafikont – [link] –, ami Kínában a halálozási rátának az általad számolt értékét mutatja az eltelt idő függvényében (piros), míg a másik módszer kevésbé mozog széles skálán (kék).

Probald meg felfogni kedves kerdező hogy azokban a statisztikakban nem szerepelnek a megfertozodott de nem tesztelt betegek, mert ok az otthonukban minden nemu korhazi ellatas nelkul maguktol meggyogyultak.

Es halalozasi ratat nem lehet ugy szamitani hogy csak azokat veszed be akiknek pozitiv a tesztjuk van, hiszen a WHO ajanlasa szerint sem kell mindenkit tesztelni. Csak azokat akik komolyabb tunetekkel rendelkeznek vagy akik a fertozes szempontjabol kockazatos tenyezok. Egy 30eves egeszseges ferfi aki mondjuk a boltban elkapja, majd otthon enyhe lazzal es minimalis tunetekkel atveszeli a dolgot nem lesz tesztelve, igy a gyogyulasa pozitiv kimeneteleknel nem lesz feltuntetve.