Szerintetek van olyan ember, aki ha vilagvege lenne (nem lenne internet minden konyv elegne) le tudna gyartani maganak egy tranzisztort teljesen a nullarol?

Mit jelent a teljesen nulláról?

Vannak gépei, alapanyagai, energiája, vagy azt is nulláról kell létrehozni?

Egyébként az, hogy nincs internet és könyvek nem nagyon számít, mert a gyártástechnológia (az általános elveken túl) ipari titok, sehol sem találsz olyan publikus anyagot, ahol leírják, hogyan kell mondjuk egy BC182 tranzisztort legyártani.

Ehhez nem csak elektronika kell, hanem kémia, fizika, kohászat stb.

Itt nem egy emberről van szó, a korabeli kutatóknak az általad felvázolt világvégéhez képest egyszerű dolgok volt, mert minden "nyersanyag", szerszám, technológia stb. elérhető volt, világvége esetén ezeknek az előállításán kéne első sorban dolgozni.

Ezen sokat gondolkodtam ilyen gondolatkísérletként. Nem pont így, hanem hogyha valaki visszakerülne a múltba, akkor mit tudna az átlagos modern tudásával felépíteni. Az a baj, hogy az alapanyagok se lennének meg. A tranzisztorokhoz pont egyáltalán nem értek, de ha jól látom mindenféle adalékolt félvezetők kellenek hozzá. Honnan a fenéből szedsz bórral adalékolt szilíciumot? Hiába tudsz mindent a tranzisztorokról, semmilyen alapanyag nem lenne elérhető, és így nem tudnád elkészíteni. De ha tegyük fel az egyik alapanyag előállításához pont értesz, van 10 másik. Legalább egy olyan van, amit nem fogsz tudni megcsinálni.

A modern világ nem csak a tudásra épül, hanem egy hatalmas méretű, nekünk láthatatlan, de az iparnak nagyon is fontos elérhető alapanyag-bázisra. Ha kitalálok valamit, amihez kellenek X, Y, és Z anyagok, akkor hétfőtől már kerülhet is a gyártósorra. Felkeresem a gyártókat és megveszem az alapanyagokat. De civilizáció nélkül nincsenek alapanyag gyártók, alapanyagok nélkül pedig nincs semmi.

Amilyen például az első tranzisztor is volt, olyat tudnának csinálni. Így nézett ki: [link]

Nyilván lehetne ennél kifinomultabban is elkészíteni, de alapvetően lehetséges, pont úgy mint a galvánelem is az és még sok más is az. A mai technológia a gépesített gyártás miatt, a mennyiségben jobb, illetve a mennyiség/minőségben jobb, de nem nélkülözhetetlen.

Más sokezer éve is bányásztak és olvasztottak fémeket és ötvözeteket is készítettek. A mai ismeretekkel gyorsabban mennének az eredmények, mert eleve tudná a készítő pontosan mit és miért akar és tudná hogyan érheti el.

"Amilyen például az első tranzisztor is volt, olyat tudnának csinálni."

A nulláról? A Bell Laboratórium lehetőségeit felhasználva egy csapatnak több mint egy évtizedbe telt az első működőképes példányt előállítani. A nulláról ezt megismételni minden külső segítség nélkül lehetetlen lenne.

Elég felesleges dolog lenne, mert nem lenne semmi, amihez kellene.

Nem lennének fémek sem, mert ami primitív technológiával kitermelhető volt, azt már az ókorban kitermelték, a külszíni fejtéseket és később egyre mélyebbre hatoltak, például dél Afrikában az aranybányákban már több km mélyre le kell menni, keszonoznak, meg hatalmas ventilátorok nyomják a levegőt befelé, modern technológia hiányában nem lenne bányászat, így a rézkorszak sem jöhetne létre, megmaradna minden civilizáció a faeszközök szintjén.

Illetve a világban fellelhető eszközökkel, fémekkel tudnának talán valamit kezdeni, amíg el nem korrodálódnának, aztán kifújt.

Menne a nagy turkálás a szeméttelepeken, mert az egész világ az lenne.

7-es, adtam egy zöldet, teljesen jogos, és tényleg nem tértem ki a kérdés második felére:

"Mennyit kene ehhez tanulni hany ev elektronikat hogy ilyen tudasa legyen valakinek?"

Ha az ismeretet, szaktudást feltételezzük hozzá, akkor menne a dolog. Nyilván. Bár az is tény, hogy sok kapcsolódó ismeretre lenne szükség, mint a szükséges nyersanyagok ismeret, sőt azok különféle minőségeinek ismerete, bányászati és nyersanyag lelőhely felismerés ismerete, érc kinyerés, kohászat, finomítás, stb.

A labornak magát a találmányt tartott eddig kitalálni, és akik előtte próbálkoztak azoknak is a működés kitalálása volt a nehéz. A prototípus elkészítése láthatóan nem egy nagy feladat, ma is aki elég ügyes simán el is készíti. Ne keverjük össze a találmány kitalálását magával a kivitelezéssel, mert nem ugyanaz a kettő!

Én a kérdésből feltételeztem a szakismeret hiánytalanságát abban ami szükséges hozzá, de azért tényleg jogos a felvetése, és hát a kérdésre is válaszolva, sok egyéb járulékos ismeret is kellene hozzá. De ha az megvan, akkor nincs akadálya. Az első tranzisztorhoz germániumot és szilíciumot használtak. Germánium van az argirodit ásványban (és más ásványokban is) és azt az ásványt fel lehet ismerni, lehet kinyerni belőle a germániumot is. Ahhoz nyilván jó kohászati ismeretek is kellenek, de feltételezhetjük azon ismeretek meglétét is. A szilícium az meg nagyon gyakori, elég hozzá homok, kavics vagy kvarc. Kinyerhető ha megvan az ismeret.

Stb, stb. A kivitelezése pedig már nem jelentett volna gondot már a középkorban sem. Itt egy kínai pénzérme az 1600-as évekből, lényegesen precízebb munka, mint az első tranzisztor. Persze az első tranzisztor készítőjét nem is a kézügyessége miatt választották ki, mert lehetett volna hozzá ügyesebb embert találni. Más akkor is.

[link]

Pisztoly az 1700-as évekből. Ez sem egy igazán kifinomult készítmény, de mégis működött: [link]

Számos minőségibb kivitelezést láthatunk régebbi korokból is:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Ismeret és kivitelezés, csak ennyi kell. Ha az ismeret megvan már csak el kell készíteni.

[link]