Egymásra merőleges alkatrészek?

#9: #8-nak igaza van, tényleg nem lehet tudni, milyen az alja lemez harmadik mérete. Tényleg lehetne akár egy 10X250 Lv2 is, élére varrt tengellyel. :D

A hegesztési jelölés hiányát nem merném kijelenteni, mivel kiragadott részlet és származhat a megmunkálási rajzról is, akkor meg varratjelölés itt már nem is kell.

Az biztos, hogy ha ez egy megmunkálási rajz és van külön hegesztési is, akkor illene, hogy a rajzi geometriai tűrés is ezen a rajzon szerepeltetve megmunkálással elérendő tűrés legyen.

Az meg egy téglalap lemezre hegesztett tengely esetén minimum problémás. Téglalemezt esztergába fogni, adott tűrésre kiállítva, tengelyt felesztergálni? Vagy a lemezt bázisként véve a tengelyt palástmaróval körbejárni? Egyik rosszabb, mint a másik.

Felénk erre mondják, hogy női munka, mert csinálja meg a jó q anyja annak, aki kitalálta.

#9-es

Érdekes, hogy pont Te oktatsz rajzolvasásra, aki nem tud rajzot olvasni.

A szimmetria tengely mit sem számít itt. Az nem azt jelenti, hogy a 10-es méret egy 250-es átmérőjű 10-es vastagságú lemez.

Mivel a 250-es méretnél nincs átmérő jel, így az nem kör alakú.

A 10-es méret önmagában még nem láttatja, hogy a másik nézetből hogyan is néz ki a lemeznek látszó alkatrész.

Az egy anyagból való elkészítés akármilyen furcsa is, valójában helytálló.

Nincs jelölve semmi hegesztés, csapolás, egyéb illesztés.

Wadmalac által említett rajzon viszont nem lenne feltüntetve tűrés.

A tűrést csak a gyártáshoz szükséges rajzon alkalmaznak.

Ergo ezt egy anyagból kellene csinálni.

Nyilván ezt csak indokolt esetben választanák.

Most, hogy újraolvasom a kérdést, ott az áll, hogy:

"Adott egy síklemez és mondjuk egy ráhegesztett tengely (a képen látható módon)."

"Tényleg lehetne akár egy 10X250 Lv2 is, élére varrt tengellyel. :D"

Hát igen, tényleg lehetne, de az már a perverzség netovábbja lenne.

"Téglalemezt esztergába fogni, adott tűrésre kiállítva, tengelyt felesztergálni? Vagy a lemezt bázisként véve a tengelyt palástmaróval körbejárni? Egyik rosszabb, mint a másik."

Pontosan. Tehát az egy darabból való gyártás több sebből is vérzik. Még eddig mindig az tűnik a legjobbnak, amit korábban felhoztam, a csappal való illesztés.

"Az egy anyagból való elkészítés akármilyen furcsa is, valójában helytálló."

Igen? Látszik hogy a gyártástechnológiai gyakorlathoz fogalmad sincs. Ha azt mondják ebből több ezer kell havonta, tuti csődbe vinnéd a vállalatot...

"Most, hogy újraolvasom a kérdést, ott az áll, hogy:

"Adott egy síklemez és mondjuk egy ráhegesztett tengely (a képen látható módon).""

Hát igen, ez van ha az ember a fő kérdésre sem fogyel. Szóval itt nincs szó semmiféle élére hegesztett lemezről vagy másfajta perverz gépészeti megoldásról. A lemez alakja négyzetes vagy kör. Bár abban egyetértek, hogy a rajzon oda kellett volna rakni egy négyzet vagy átmérőjelet. Mert ugye csak a rajz alapján akár egy szögvas vagy U-profil is lehetne ott. (Ennek még több értelme is lehetne mint egy élével hegesztett laposvasnak...)

"Az egy anyagból való elkészítés akármilyen furcsa is, valójában helytálló.

Nincs jelölve semmi hegesztés, csapolás, egyéb illesztés."

3D nyomi. :D

14-es

A gyártás technológiához is van némi közöm, hisz naponta gyártok és magamnak állítom fel a technológiát.

Én csak a rajzból indulok ki.

Most tekintsünk el attól, hogy hiányos a rajz.

Ha más információd nincs az alkatrészről, akkor köteles vagy e egy darab anyagból előállítani ?

A szakmai szabályok szerint igen. Bár mindenki tudja, hogy ezt nem készítenék egyetlen anyagból.

Legyártani legyárthatják, akár egy darabból. Persze aranyárban. De ez perverz dolog akkor is.

A 3D nyomiról meg annyit hogy miből van a munkadarab. Bár 3D fémnyomtatás is létezik most már, de ott is lesznek problémák egy ilyen alkatrésznél. Érdekes, hogy a felületi érdességre való előírás is hiányzik a rajzról.

De most már jó lenne amúgy, ha a kérdező is nyilatkozna és nem barkóbázni kellene itt.

Nem csak, hogy felületi érdesség nincs a rajzon, de még az sincs, hogy forgácsolással kellene előállítani.

Ergo szóba jöhet süllyesztékes kovácsolás is.

És még sok minden más is.

Gipszöntést nem ér mondani... :D

"Nem csak, hogy felületi érdesség nincs a rajzon"

Ez rajzrészlet,simán lehet minden felület egyforma minőségre munkált és akkor egyetlen felületminőség jel van a teljes rajz jobb alsó vagy felső sarkában.

"Ergo szóba jöhet süllyesztékes kovácsolás is."

Hát ezzel a merőlegességi tűréssel nem nagyon. Mert egy ilyen geometriai tűrés elvár felületminőséget is. Mint ahogy egy átmérő 40 H7 mondjuk elvár egy minimum 3,2-es felületet, különben mérhetetlen, a felületi érdesség nagyobb a tűrésnél.

Precíziós kokillás öntés (bár akkor kúposság nem ártana a formaleválasztáshoz) vagy hidegfolyatás lehet éppenséggel.

Na jól van, azért látom nagyjából értetek a gyártástechnológiához. A precíziós öntés amire gondoltam még én is amúgy, de Wadmalac megelőzött :D

Mondjuk azt hozzá kell tenni, hogy gondos szerszámtervezés szükséges az öntésnél is. Utólagos megmunkálásra azonban ekkor is lesz szükség.

A kovácsolást viszont neccesnek tartom. Túl nagy az átmérőnövekedés, még a megfelelő ferdeségek és kovácsolási ráhagyások után is esztergálásra, sőt köszörülésre lehet szükség. Mellesleg ilyen átmérőkülönbségnél legalább 5-6 lépésben kéne végezni a kovácsolást.

Az persze a darabszámtól függ, hogy érdemes -e öntéshez vagy kovácsoláshoz szerszámot tervezni.

Jó lenne, ha már végre a kérdező is nyilatkozna, elvégre ez nem egy gondolatolvasó honlap.