Elegem van abból, hogy ilyen szerencsétlen vagyok. Hogyan engedjem közel magamhoz az embereket?

A hibáid magadban orvosolod, elgondolkodsz azon hogy ha nem változtatsz magadban-magadon akkor soha nem lesz senkid!

..vagy..

Ennek a srácnak elmondod hogy ez a problémád (ha megbízol benne) és várod hogy ő találja meg azt a pontot ami ideális és elfogadja és talán idővel változik. De lehet egy ilyen őszinte megnyílás előtte pozitívan hatna rád.

Próbáld elmondani ezt a srácnak. Persze ehhez is kell, hogy közel legyen hozzád és megbízz benne.

Egyébként nekem szintén ez a problémám, de magamon nem veszem észre. Más visszajelzésből tudom. Csak annyi a különbség, hogy én mindenkihez így viszonyulok, nemcsak párkapcsolat terén. Akivel megismerkedem, azokkal hosszú időt kell eltöltenem és sokat beszélgetni, hogy megnyíljak és szerintük akkor jön ki a valódi énem. Én ezt belülről természetesnek érzem, hogy rögtön nem árulok el mindent magamról bárkinek és nem beszélgetek velük mindig, amikor csak lehetőségem van rá. De szerintük ez a folyamat nálam nagyon lassan megy végbe. Pedig azt gondolom, hogy alapvetően nem olyan "rosszak" az emberek.

Szóval én próbálok egy kicsit változtatni, szerintem az lenne a legjobb, ha megpróbálnád tálalni ezt a fiúnak és felkészíteni rá, hogy egy picit nagyobb türelemre lesz szüksége, mint arra számíthatott. És próbálhatnál ezen változtatni te is. Még szerencsés, hogy észreveszed magadon. Sok sikert! :)