Férfi sorstársaim! Ti hogyan boldogultok, bírjátok?

nekem ugyan volt egy baratnőm de aránylag régen volt már nem is igazan emlékszem milyen érzés is...de igazából megányosnak érzem magam de ki lehet birni amikor nagyon depi közelben vagyok kisírok ide egy kérdést hogy milyen vagyok és egyből mondják hogy főnyeremény igy meg ugy :D még ha nem is igaz akkor is jol esik az embernek :D

Én az iskolát kibírom valahogy, aztán hazamegyek, egész nap gépezek, zenét hallgatok hogy eltereljem róla a figyelmem. Minden másnap hibáztatom magam, hogy kéne, de akkor előjön az, hogy próbáltam, de kikosaraztak többször is, és hogy mindenki utál, s utálom magamat is. Az életem sokkal jobb lenne, ha pár dolgot megtettem volna. És jó lenne, mert kib@aszottul magányos vagyok, a szüleim veszekednek itthon, éjszaka felébredek rá, apám általában részeg, akkor szétkell választanom őket. Már nem bírom ezt a terhet.....

13-as vagyok, ezért néha dühkitöréseim is vannak.

Én sem tudom hogy bírtam ki eddig

Nekem se volt soha semmi komolyabb dolog nővel. Volt 2 barátnőnek nevezhető kapcsolatszerűség de semmi, még egy csók se lett belőle. Én már feladtam mert úgy gondolom hogy ha 8 hónap alatt 7 esélyt cseszek el akkor ott már valamit én csinálok rosszul. Nagyon nehezen bírom, minden vágyam egy barátnő, de ami nem megy azt nem kell eröltetni :D