Miért vagyok ilyen szerencsétlen a kortársaimhoz képest?

Ezt el sem tudom olvasni. Valamit nagyon elszúrtunk (a generációm), hogy ilyenek lettek a gyerekeink. :-( És sajnos egyre nagyobb merényleteket követünk el ellenetek.

De ne agyalj! Nem vagy egy kicsit sem jobb, vagy rosszabb a többieknél. Többre tartod magad másoknál, név és arc nélkül, de talán egy sört se mernél egyedül kikérni a kocsmában. Ha egyáltalán be mernél menni. És ez a baj. Egyszerű önbizalomhiány! Ne agyalj, hanem cselekedj! Ne kérdezz, válaszolj! De nem lennék a korosztályod helyében. :-((

Nekem eléggé az jön le ebből a leírasból hogy nagyon éretlen vagy egy kapcsolathoz. Persze ez nem zárja ki hogy más területen érett legyél, de kapcsolat szempontjából szörnyen éretlen vagy.

A másik meg, hogy az első lepés egy kapcsolat felé, hogy legyenek barataid, legyen hobbid. Ha ezek nincsenek akkor csak a párod nyakán fogsz lógni mindig es gyorsan ott is hagy majd.

Attól, még hogy valamilyen területen érett vagy, nem biztos, hogy egy kapcsolatra is készen állsz, de persze valahol el kell kezdeni, csak ne úgy állj hozzá, hogy Te már erre vártál ezer éve. És ne hidd, hogy az első kapcsolatod maga lesz a tökéletes, ideál amit a fejedben elképzelsz, mert attól csak nagyobb lesz a csalódottságod.

Kezdeményezned kell, egy lány nem fog a 0-ról odamenni hozzád (vagy csak nagyon ritkán). Kezdj el beszélgetni valakivel, ismerkedj lánnyal, nem kell, hogy most ő legyen a tökéletes, de egy lány barát is nagyon jó, és még gyakorolsz is.

Persze ha bejöttök utána egymásnak a lány is fog jeleket küldeni, de alapból a fiúnak kell kezdeményezni.

Szerintem így 16 évesen annyira ne mutasd ki, vagy ne hangoztasd (főleg az elején ne), hogy Te mennyivel érettebb vagy a korodbelieknél és hogy már készen állsz "mindenre" (még ha így is van), mert azért gondolj bele, elég furán venné ki magát.

Próbáld meg nem túlgondolni a dolgokat, kezdeményezz, határozottan, magabiztosan.

Hajrá :)