Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért vagyok egyedül?
16(lassan 17) éves lány vagyok és még soha sem volt kapcsolatom. Régebben is tetszettek fiúk, de sose alakult semmi, mert eléggé introvertált vagyok, csak néhány barátnőm van(pontosabban 4) és ennyi, fiúkkal egyáltalán nem is beszélek. A helyzet az, hogy szeretném ha lenne fiúm, csak hát félek bárkivel is beszélni vagy ismerkedni. Tavaly ősszel volt olyan, hogy a régi osztálytársaimmal jött egy fiú hazafele menet, és a következő héten már ketten (pontosabban 3an találkoztunk, mert ott volt a haverja is, de igazából nem zavart mert vele valahogy "közvetlenebb"nek éreztem a beszélgetést, többet kérdezett, stb) találkoztunk, és nagyon kényelmetlenül ért a helyzet(mert azt hittem hogy a régi barátnőim is ott lesznek, erre otthagytak a fiúval). Nem tudtam ilyen " randiszerűségen" mit szokás csinálni vagy nem is tudom, próbaltam néha másra figyelni, meg stb, szóval eléggé kellementlen volt, pedig kedves fiú volt velem, de akkor is.
Mások azt mondják, hogy azért vagyok így, mert nem ismerkedek senkivel, nem járok inni vagy bulizni mint az osztálytársaim. A másik dolog pedig az, hogy én rocker vagyok. Imádom a Linkin Parkot, nagyon gyakran hordok Fall Out Boyos, RHCP-s vagy Linkin Parkos felsőket, illetve fekete lakk bakanccsal járok. Szóval gondolom ez is hátrány hogy ugye a legtöbb lány lányosan öltözködik de az a helyzet, hogy én meg nem vagyok hajlandó haspólóba elmenni suliba ilyen hidegbe(és alapból nem is szeretnék). Ezenkívül a lovak a mindenem, idén lesz 4 éve, hogy lovagolok, és már 6 éve van lovam. Igazából van egy ideálom, hogy milyen srácot szeretnék, de valójában úgy vagyok vele, hogy nem muszáj hosszú hajú, vagy rocker legyen, csak legyen kedves és tetsszen nekem, meg mindezek mellett bàtor, hogy ne nekem kelljen megszólítani XD.
Szóval csak azt akartam leírni ezzel, hogy rosszul esik, és magányosnak érzem magam egy kicsit, de mivel én nem vagyok az a nagy társasági ember, ez elég nehézkes, főleg úgy, hogy az öltözködésemmel(valószínűleg) sem keltem fel senkinek az érdeklődését. Másfelől pedig amikor jobban belegondolok hogy milyen lenne ha lenne barátom, akkor annyira idegennek tűnik a gondolat, nehezen hiszem el hogy ez valaha megtörténik velem.
Van hasonlóképpen valaki más is?
Az introvertáltság talán magyarázat lehet erre, de úgy nehéz barátot találni, ha nem is vagy nagyon nyitott rá. Egyébként annyiban hasonlítunk, hogy én is imádom a rockot (meg a rocker csajokat is), szintén introvertált vagyok, nem iszok, nem bulizok, viszont én nem parázok azon, hogy nincs barátnőm. Túl mozgalmas az életem, hogy ilyeneken gondolkodjak.:)
19F
Abban nincsen igazuk, hogy ahhoz inni és bulizni kell, hogy ismerkedj. Persze nem azt mondom, hogy ha otthon ülsz, akkor egyszer csak bekopogtat hozzád álmaid fiúja, de nem csak a bulikból áll a világ.
Írtad, hogy szeretsz lovagolni, ismerkedhetnél akár ilyen körökben, így rögtön lenne közös téma is. A lényeg, hogy mozdulj ki néha, próbálj ki új dolgokat. Ezt meg lehet tenni ivás nélkül is. Nyilván nem tetszik a gondolat, hogy ki kell lépned a komfortzónádból, de szép lassan bele lehet jönni a kapcsolatok kezdeményezésébe introvertáltként is.
Az, hogy rocker vagy, csak a felszínesebb embereknek számíthat, de azokkal az emberekkel nem is érdemes foglalkozni. És nem mindenkit a kirívó, csinos, divatos lányok érdekelnek. Plusz rockerként is nézhetsz ki jól. (nekem osztálytársam rocker, van stílusa, önbizalma, csinosan öltözik, a saját ízlése szerint, senki se szólja meg, más lányok szokták dicsérgetni).
Én se vagyok valami nagy jelenség, sima póló, pulcsi, és farmer, se smink, se márkás ruhák. A barátomat egyáltalán nem érdekli, sőt, imponálónak is találja.
Az, hogy az első ilyen "randi-szerűségen" ideges vagy, tökéletesen normális. Ilyenkor igazából az a lényeg, hogy add önmagad, legyél nyitott a beszélgetésre. Így egy kis idegesség ellenére sem lehet semmi baj. Lehet, hogy a srác is ideges volt, csak nem mutatta nagyon. Ebbe is bele lehet jönni idővel.
Szóval nyugi, nem vagy lemaradva, meg ilyenek. Kicsi nyitottság, és ha nem is elsőre, de össze fog jönni, hidd el. :) Szurkolok!
16/L
Az az igazság, hogy csak 1-2 lovas ismerősöm van, de őket nem is nagyon bírom, nem is beszélünk. Az meg a másik, hogy igazából a barátaim is ilyen félénkebbek, nincs is kivel elmenjek sehova hogy lehessen alkalom találkozni másokkal vagy ilyesmi. Egyedül meg lehet ciki, meg nem is vinne rá a lélek(meg lehet hogy nem is biztonságos).
De azért hálás vagyok a tippekért és a válaszokért :)
Győzd le magadban az önbizalomhiányt (ebben szenvedsz). Gyakrabban menj el a barátnőiddel ide-oda, ami még belefér a nézeteidbe. Ha nem jársz jóformán sehov, a lovaglásnál aligha van olyan fiú (ha éppen vannak fiúk is), aki tetszene neked, tehát NEM VAGY A FIÚK SZEME ELŐTT.
Ezen változtass.
Több hasonló problémával küzdő fiút és lányt találsz ebben a ketegóriában is. Olvasd el a válaszolók válaszát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!