Mit tegyek ha beleszerettem egy 35éves nős férfiba? 16L

Egyszer kíváncsiságból utánanéztem és azt találtam, hogy az "apakomplexus" szó a pszichológiai szakirodalomban NEM fordul elő.

Azaz ilyen jelenség a pszichológia tudománya szerint nem létezik.

És ha létezne is, miért kéne "kezelni"?

Teljesen normális, hogy egy 16 éves lány vagy fiú egyszercsak beleszeret egy "nem neki való" emberbe, legyen az egy énekes(nő), sportoló vagy egy jóképű férfi, vagy egy vonzó nő a buszról.

Mit kéne tenned? Semmit. El fog múlni - de tényleg. A tiniszerelmek lángolnak, de könnyen kialszanak.

Lehet, hogy tudja, hogy bejössz neki és még jól is esik egy tinilány rajongása. De ha okosak vagytok, akkor megmarad ennyinek a beleszeretésed.

Azért kell az ilyeneket kezelni, mert nem normális. Nem a kérdező egyszeri esete a nem normális,hanem az,hogyha valaki direkt az ilyen idős férfiakat keresi és kapcsoaltot létesít velük. Ennek valami kirívó ok áll a hátterében, amit kezelni kell (még akkor is, ha az apakomplexus nem létezik,mint "hivatalos" kifejezés),mert az ilyenekből kitartott ribantsz lesz, akit az összes idősebb pasi fel fog húzni..magára. Nem, még mindig nem a kérdezőről van szó,hanem , már az előbb leírtam. Nem kell elmenni emelett a probléma mellett.

Kérdező, a kérdésed másfél hetes. Tettél már azóta valamit a dolog ellen, vagy csak ülsz és reménykedsz?

Kedves Előző!

Hogyan tudnád megfogalmazni, mi benne a nem normális? Miért kellene kezelni azt, aki az idősebbekhez vonzódik? Ma egyébként biztosan kisebb a párok közi életkorkülönbségek átlaga, mint 100 éve.

Miért, aki a saját korbeliekhez vonzódik, azt "nem húzza fel magára az összes"?

Egyébként ez az érved szerintem erősen sántít, valószínűleg tartom (bár erre nyilván nincs statisztika), hogy az a lány, aki 15 évvel idősebbekhez vonzódik, kevesebb szexuális partnere lesz egymás után, mint azok átlagának, aki a saját korosztályához.

#17: Te normálisnak tartod,hogy tini kislányok a 30-as 40-es pasikkal vannak együtt? Nem a vonzalomról beszélek, hanem pár-vagy szexkapcsolatról. A vonzalmat nem mi határozzuk meg.

Én azzal nem értek egyet,ha valaki tudja,hogy gond van (mint a kérdező), és csak ül a babérjain és sír,hogy beleszeretett, de kva nehéz neki nem találkozni vele, ezért tovább szivatja magát, és 0 elhatározás meg motiváció van benne az iránt,hogy tegyen valamit a dolog ellen. Adtak neki normális tippeket is, mert nincs mit tenni, kerülni kell a pasit, és minden beszélgetési helyzetet ezzel együtt. Mert másképp nem megy. Erre leírja,hogyn em bírja ki, hogy ne lássa. AKkor csinálja. Minket itt nem érdekel,hogy teszi magát tönkre érzelmileg, mert 16 évesen egy dolgot nem tud elhatározni. Maradjon le élményekről, maradjon le a lehetőségről ,hogy a korosztályával rá találjon egy boldog kapcsolatra, és még sorolhatnám. Helyette szivassa xarrá saját magát ezzel a kilátástalan helyzettel, talán hónapok/évek után majd megtanulja, egy rakás elvesztegetett év után.

Nem az a kérdés, én normálisnak tartom-e, hanem hogy szerinted, objektíven és indulatmentesen érvelve, megfogalmazva mi a baj ezzel? MIért kell kezelni?

Kezelni kell-e azt,

- aki minden hévégén másik pasival szexel

- aki 14 évesen dohányzik,

- aki egyik bántalmazó kapcsolatból a másikba tántorog

- egyszerre több emberrel létesít szexuális viszonyt

- stb.