Jobb lenne egyedül, vagy a néha nagyon jó, de néha nagyon rossz?

Elég értelmetlenül fogalmaztam meg. 1 éve van egy párom. Körülbelül a 6. hónapban kezdtünk el veszekedni. Régen nagyon megértő, visszahúzódó, vicces srác volt most viszont mindenen hisztizik és neki nem elég semmi. Ez idő alatt 3-szor szakítottunk. (Bekevertek mások.) Az van, hogy én nagyon szeretem és ő is engem, de rohadtul különbözünk. Én szeretek otthon filmet nézni vagy a barátaimmal a városba elmenni (persze vele), ő viszont nem bírja se a barátaimat se a helyeket ahova járok., ő pedig a családjával szeret lenni közösen hógolyózni stb. Mivel nem akarok veszekedni általában az van amit ő szeretne. A szex is hiányzik, régebben minden 2-dik nap szexeltünk most meg 1 hónapja nem. Teljesen meg köti a kezemet. Mikor szakítottunk 1 hónapra akkor nagyon egyedül voltam, de akkor társ függő lennék? Bátornak kéne lennem és egyedül el boldogulnom? Vagy maradjak vele és élvezzem azt amikor egy kicsit jó? Szeretném, ha segítenétek, mert nehéz nekem ez az egész. legszívesebben szakítanék vele és keresnék valaki mást vagy egyedül lennék, mert sok butaságot csinált, de rá nézek és annyira szeretem, de ez már nem tűnik igazinak.