Szerintetek mit tegyek? Érdemes küzdeni vagy adjam fel?

Sziasztok!

Jelenleg 11.-es vagyok. Egyetlen lány az osztályban, a fiús szakma miatt.

A lényeg az az, hogy 9. óta tetszik osztálytársam, akinek rengeteg közös van bennünk. Néha már félelmetes a hasonlóság. A véletlen műve. ( ugyanaz a házszámunk, pedig 30 kilométerre lakunk egymástól, ugyanaz a testvéreink neve, ugyanaz az apáink foglalkozása, mindkettőnk rocker és kék szemű)

Egyik másik osztálytársamnak pedig el is mondtam, szerinte össze is illünk. Ő a mai napig támogat és szurkol a háttérből.

10.-ben együtt mentünk rock koncertre.

Nagyon jó volt vele állni a tömegben. Kettesben.

Akkor jöttem rá igazából mennyire is szeretem. Nagyon.

Júniusban az utolsó héten mikor már egyre kevesebbet láttam, elkezdtem szenvedni.

Egész este rossz hangulatom volt, de írtam ennek a fiúnak egy hosszú üzenetet facebookon. (szoktam néha beszélgetni, átlagában rock, lakóhelyünk vagy suli a téma, de ha komoly dologról van szó, akkor is meghallgat. )

Szóval este 22 óra körül miután vagy 100x újraolvastam az üzenetet, amiben leírom mikor tetszett meg, mennyire jó vele és hogy hiányozni fog ha vége a középsulinak.

Az üzenet vége a "Szeretlek"-kel zárult.

Ma már simán ki merném előtte is mondani.

Elküldtem.

Éjfél után jött a válasz, hogy ő csak barátként gondol rám és köztünk soha nem lesz semmi.

Ezt tudva aludtam el.

Szörnyű volt az első pár nap.

DE az osztály többi tagja segített.

Aztán eljött a szeptember, újra találkoztunk.

Már nem voltam szerelmes.

Telt-múlt az idő. Eljött a karácsony, ahol az iskolai ünnepségem pont mellé kellett ülnöm.

Eszembe jutott, régen mennyire vágytam erre.

Bámultam. A szép kék szemeit, a kezét..

Aztán ott tartottam, hogy újra szeretem.

Márciusban (idén) úja mentünk a koncertere.

Boldog voltam. Átöleltem. Szeretem őt. De ő nem.

Most, mintha kicsit változott volna..ott tartunk, hogy naponta beszélünk egymással. Sokat piszkál, mivel a válláig érek kb. és olyankor rád támaszkodik/könyököl. Mindig megnevettet. Sokat piszkálódik, de szeretem.

Veszünk egymásnak csokit, én meg nekiadom a kekszem, amit nem szeretek.

Míg várom a buszt akkor is jól elbeszélgetünk.

Akár 1 órán keresztül.

Mit tegyek? Adjam fel?

Feleslegesen töröm magam?

Találok jobbat?

De nekem nem kell jobb..

Őt akarom. Mindenáron.

egy összetört 17 éves lány.