Még összejöhetünk valaha?

Nemrég van 2 hónapja, hogy megcsókoltuk egymást a legjobb barátommal.Akkor még nem éreztem iránta semmit, bár én csókoltam meg.Azután rájöttem, hogy mégis érzek valamit...és elmondtam neki.De akkor még nem álltam készen arra, hogy járjak valakivel, így mondtam, kell nekem idő.Már egyfolytában mondogattuk egymásnak egy idő után, hogy szeretlek.Már tényleg járni akartam vele. (úgy csináltunk,mint akik járnak, csók, szeretlek, minden egyéb, persze nem feküdtünk le egymással) De a szüleimet ismerve megtiltottak volna tőle.Annak ellenére is, hogy legjobb barátom volt eddig, és jól ismerték.Ez ment már fél hónapja, amikor is suli előtt pár nappal elkezdett kerülni.Suliban pedig ez csak fokozódott.Nem akarta, hogy megöleljem, nem akarta, hogy megcsókoljam stb. Beszéltem vele, és azt mondta, hogy időre van szüksége, mert nem biztos az érzéseiben.Azóta nem is mondta nekem, hogy szeretlek.Ma megtudtam, hogy nem áll még készen egy párkapcsolatra.Megkérdeztem, hogy akkor adjak-e neki időt.Azt válaszolta, hogy igen, az jó lenne.Érdekelt, hogy utána talán összejöhetne-e a dolog, és azt mondta, igen, talán.Teljesen össze vagyok omolva.Ez normális?Még mind a ketten fiatalok vagyunk, ezért számítottam erre, de, hogy ennyire mélyen érintsen, arra nem.Érzem, hogy ő az igazi...nem egyszer voltam már szerelmes az utóbbi években úgy igazán (ilyen könnyen szerelembe esős fajta vagyok, viszont annál nehezebben szeretek ki az adott emberből), de ennyire még nem szerettem senkit.Még lehet esélyem nála?Ez normális az ennyi idős fiúknál?

14/L (ő is ennyi)