Miért érzek így az exemmel kapcsolatban?

Ez így igaz. Én ugyanígy voltam az első exemmel. 2évig voltunk együtt, 1 évig éreztem ugyanezt (néha még akkor is, amikor együtt voltunk), mint te csak abban az egy évben volt egy barátom is, csak aztán az első miatt nem lett semmi, mert nem tudtam elengedni.

Most viszont boldog párkapcsolatban élek és semmi probléma. Próbálj meg túllépni rajta. :)

#2. Hjaj, ez az édes kettős érzés. :) Ha egy kicsit jobban bele gondolsz azzal, hogy továbblépsz, nem kell elfelejtened.:) Én ezen ugyanígy átmentem. Volt ilyen érzésem nekem is, amit mondtál, hogy "De én nem tudom,hogy mit akarok!!! Nem akarom elfelejteni de nem is akarok tovább szenvedni. Viszont nem tudom elendedni!" És hidd el, az a legjobb ha továbblépsz. Tudom, ez így most nehéz. Meg azt gondolod könnyű azt mondani, ez így igaz. De nekem is sikerült. Akkor neked miért ne? :) Fogd fel úgy, hogyha másért nem is, tapasztalatszerzés céljából legalább hasznos volt. Sokáig úgy voltam, hogy az a 2év, amit eltöltöttem vele időpocsékolás volt, de nem. Egyrészt szép emlékek lettek, másrészt amit az imént mondtam --> tapasztalat.

Hiszen hogyan tudnék most neked segíteni, ha én már nem éltem volna át?

Szóval mint mondtam azzal, hogy továbblépsz, nem felejted el. Azt, aki valaha fontos volt neked, akit valaha szerettél, soha nem fogod elfelejteni.

Elengedni viszont muszáj. Mert ha szereted, elengeded. Tudod hogy van ez. "És ha szeret, visszajön hozzád." Tudom mit gondolsz, erre én is mindig azt mondtam, hogyha szeret akkor el sem hagy, de néha két embernek külön kell válnia ahhoz, hogy rájöjjenek szükségük van egymásra. Viszont ez nem mindig igaz. Mert néha két embernek külön kell válnia ahhoz, hogy rájöjjenek mi a jó nekik. Hogy megtudják mit rontottak el és mit kell majd másképp csinálniuk.

Hidd el lesz szebb, jobb, olyan aki majd csak téged szeret és megbecsül év végéig. Viszont ehhez nyitott szemmel is kell járni és várni is kell.