Őrülten szeretem, de ő észre sem vesz. Mégis hogyan érhetném el, hogy észrevegyen? :O 19/L

Elnézést utsó, hogy rosszul ítéltem meg a korodat, de lásd be, te tehetsz róla. Huszonévesen már tudhatnád, hogy egy párkapcsolatban nincs olyan, hogy hátradőlök, mint akinek semmi dolga most már. Folyamatosan ápolni, őrizni kell a lángocskát, mindig újabb és újabb fuvallattal élesztgetni a parazsat.

Természetesen senki sem örül, amikor a párját megkísérlik elcsábítani, mégis napi szinten ez történik. Ha valamirevaló párja van az embernek, az másnak is kellene. Ez így természetes. Én is a magam kárán tanultam ezt meg, mint az a rengeteg másik egyén, aki csak a második házasságában becsülte annyira a párját, ahogyan az valóban megérdemelte. Azt is tudom, hogy pusztába kiáltott szó, amit itt írok, mert ezt mindenki a maga kárán fogja megtanulni, nem Miquel apó szövegeléséből. :-))