Mi a különbség eközött a két szerelem típus között?

Az első szerelmem hetedikben volt, plátói. :D Az első pillanattól kezdve odavoltam a srácért, a magaménak akartam tudni, azt akartam, hogy kézen fogva sétálgassunk, hozzon virágot, meg ilyen romantikus dolgokat tegyen. Kezdeményezni nem mertem, ő volt a menő srác, én meg a csöndes kisegér, aki attól elvörösödik, ha a srác a közelében van. Ez kb addig tartott, amíg fél év múlva el nem törte a kedvenc tollamat. :D Utána néha előjött ismét, mikorra barátnője lett, akkorra viszont már nem nagyon érdekelt a dolog. Helyesnek helyes, de a személyisége nem olyan vonzó...

A mostani nem is tudom, hogy szerelem-e. A barátnőm bátyját nagyjából nyolcadikban láttam először, akkor csak annyira néztem meg, mint a többi srácot. Utána megfigyeltem őt, és szimpatikus lett, aranyos arca volt meg jófej volt. Nagyon riktán találkozunk, jó ideig nem láttam, aztán most volt egy tábor, ahol ő is ott volt, és szerencsétlenségemre mindenhol ott volt, ahol én is. Egy csopotba kerültünk az akadályversenyen, ugyanakkor ment fogat mosni, mint én, meg egyéb apróságok akaratunkon kívül. Mikor megtudta, hogy csöndes vagyok, azután szólt hozzám először. Nem vörösödtem el (szerintem, az arcom legalábbis nem égett, bár ki tudja), nem olyan volt, mint az elsőnél. Ha rá gondolok, az inkább kellemes érzés, mint heves, tüzes. A probléma az, hogy van egy barátnője, aki szerintem nem úgy viselkedik vele, ahogy megérdemli. A lányt kirúgták az előző iskolájából, a srác a szárnyai alá vette, és vannak összezördüléseik, de a srác kitart mellette. Amíg ezt nem tudtam meg, azt gondoltam, hogy biztosan rendes lány, ha összejött vele. Utána a barátnőm elmondta ezt a sztorit és azt, hogy a lány nem valami szimpatikus teremtés. Zavart, hogy járnak, de úgy gondoltam, hogy boldogak együtt, és ha a srácnak ez jó, én elviselem. Most sem választanám szét őket, nem akarok keresztbe tenni a srácnak, de neheztelek a lányra, pedig nem is ismerem. A srácnak semmi pénzért nem mondanám el, hogy kedvelem, mert az megneheztené a dolgát, lehet kerülne is, azt meg nem akarom. Vele kapcsolatban nem úgy érzek, mint az elsővel. Nem akarom, hogy kényeztessen, én akarom boldoggá tenni. Még sütit is sütnék neki meglepetésként, pedig azt nagyon nem szeretek. :D Nem akarom, hogy rosszul érezze magát miattam, de ott akarok lenni, hogy ha bármi baja van, tudja, hogy rám számíthat. És ha esetleg szakítana a barátnőjével, akkor... Ebbe nem akarok belegondolni, mert nem jó a tudat, hogy foglalt. :D

Szerintem mindkettő szerelem, de valami különbség csak van köztük. Vagy lehet, hogy ez most csak egy erős kdvelés? A 17 évem alatt csak ez a két srác tetszett, a szerelem-dolog nekem így új...