Mit tegyek? Hogyan tekintsek rá barátként, ha szeretem? Valaha túl tudok lépni rajta?

Sziasztok

A helyzet az, hogy beleszerettem az osztálytársamba... (Én a lány vagyok)

Már kb 1 hónapja eléggé közel kerültünk egymáshoz, éreztem hogy tetszem neki, így úgy gondoltam lépek: bevallottam neki, hogy többet érzek iránta mint barátság... A fiú elmondta, hogy ő is kedvel engem, többet jelentek számára mint egy barát, de kapcsolatra nem lenne ideje, nem tudná rendesen ápolni, így inkább hagyjuk...

Úgy éreztem a lelkem esett darabokra amikor ezt kimondta, de persze ez ellen nem tudok mit tenni sajnos... Megkérdeztem tőle, hogy esetleg késöbb lehetséges-e hogy lesz köztünk valami, de arra azt mondta, hogy ezt most nem tudhatja.

Amióta ezt megbeszéltük, teljesen megváltozott velem szemben... Tudtam azt, hogy változás lesz hisz ezek után nem fog ugyan úgy megölelni, nem kéri meg hogy várjam meg, nem fog hozzámérni "véletlenül" és stb, de egyszerűen tudomást sem vesz rólam... Nem szól hozzám, nem jön oda beszélgetni...

Egyszerűen darabokban heverek... Ülök a szobámban, bámulom a plafont és zokogok... Szerettem iskolába járni, hiszen ott volt Ő, láthattam, de most minden reggel gyomorgörccsel kelek fel, ha arra gondolok hogy látnom kell, és hogy már semmi sem lesz ugyan olyan...

A közös óráinkon egymás mellett ülünk mint régen, de már nem viccelődik, nem böki meg az oldalam, hozzám se szól és egyszerűen úgy érzem ezt nem bírom tovább...

Majdnem 4 évig leszünk még osztálytársak, és egyszerűen nem tudom elfelejteni ha minden nap látnom kell. A baráti körünk közös, tehát nem tudom figyelmen kívül hagyni, ignorálni, mert egy körben mozgunk.

Nem tudom mit tegyek... Lehet ebből még barátság? Vagy reménykedjek abban, hogy esetleg késöbb lesz még valami köztünk? Hogyan szeressek ki belőle?

Gondolkoztam én már iskolaváltáson is, de jelenleg egy nagyon jó suliba járok, a tanulmányaim miatt nem lenne szerencsés itthagynom...

Köszönöm ha végigolvastad ezt a novellát, és értelmes választ adsz!

Bármilyen tanács jöhet!