Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Barátnőm szakított velem?
Sajnos szakított velem barátnőm és nem tudom ezt feldolgozni, öngyilkosságon gondolkozom.
4,5 éve voltunk együtt, viszont tavaly már volt egy hasonló szakítása a nyár közepén. Nem szeretett már, nem volt szerelmes. Szóval 3 hétig külön voltunk, majd találkoztunk egy szórakozóhelyen és megcsókolt, könyörgött szó szerint, futott utánam, hogy fogadjam vissza. Én mocskosul szerettem és vissza is fogadtam… nagyon jó volt minden, viszont mivel egyetemista vagyok februártól gyakornokoskodom heti 30 órába, mellette pedig rengeteg zh, vizsgám van / volt… és nem volt annyi időnk együtt. Viszont amikor csak tudtam mindig lementem hozzájuk, volt olyan hogy 2 hónapig csak én voltam, ő nem jött.
Utóbbi 3 hétbe tényleg kicsit elhanyagoltam, mivel utolsó éves vagyok , nagyok sokat tanultam/ tanulok, magántanárhoz is kellett mennem, de ennyit kértem tőle ezt az időszakot valahogy éljük túl. Júliustól pedig minden szabadidőmet neki szentelem, már a nyaraláshoz a szállást is lefoglaltuk, viszont időközbe ő is elkezdett diákmunkázni, ahol hétvégén is kell dolgoznia , szóval az utóbbi 3 hétben tényleg nem volt annyi időnk együtt, de akkor is náluk aludtam, és volt hogy bevittem hétvégen hajnalba dolgozni mert tényleg nagyon szeretem.
Most csütörtökön lejött hozzám itt aludt, sok mindenről beszélgettünk, sok mindent hozzám vágott, pl.: hogy én karrierista vagyok.. nekem a munka a pénz az első, hozzáteszem kocsit tartok fent, magamnak veszek mindent, az évek alatt rengeteg helyre elvittem. Azt mondta nem szeretne mindig hozzám alkalmazkodni , mert én vagyok az idősebb , és nekem már a dolgozás ah első neki még a tanulás, mivel ő középsuliba érettségi után maradt +2 évre szakmán, de nagyok keveset kellett tanulnia, szóval mindig hamarabb végzett , mint én, és nagyok sokat volt egyedül, megszokta ezt, fájt neki, amit rettenetesen sajnálok. Viszont nem tudtam megszakadni , tényleg nem… nem érdekel a pénz se se a tanulás teljesen összetörtem.
Pénteken még bevittem a munkába én pedig mentem tanárhoz nem beszéltünk sokat, megmondom őszintén aznap megsértődtem rá egy kicsit, mivel bejelentette , hogy hát ő korrepetálni fog egy fiút hétvégén az egyik nap ( testvérének az osztálytársa ) , így hát nem nagyon írtam neki, másnap szombaton egésznap nem írt se ő sem én, este pedig szakított minden szó nélkül, levette a képeinket stb. Kérdőre vontam, mondtam neki beszéljük meg.
Ő már lezárta azt mondta.. lementem hozzá tegnap , viszont azt mondta sokszor megpróbáltuk, ő már nem szerelmes, lezàrta ezt magába, mert sokat volt egyedül megszokta.. viszont én könyörögtem , sírtam neki, nem akartam elengedni, nagyon nagyon szeretem a mai napig.
Most pedig teljesen offon vagyok, nem tudok tanulni, nyugtatókat szedek , magamat tudom csak okolni, mivel figyelmeztett engem , hogy nem érzi így jól magát… de tényleg nem tudtam 1000 felé szakadni, semmi szabadidőm nem volt, munka , tanulás és ő … ebből állt az életem, egy barátommal sem találkoztam, helyette tényleg ha volt időm, akkor vele voltam.. de nagyon sajnálom az egészet , annyira bánom az egészet, valaki tudna valami tanácsot adni,
Tippet , esetleg újra megbékélhet mint tavaly ? Rájöhet, hogy mégse jó így neki?
#8 hidd el, ez nem a te hibád. Mikor szabadidöd volt, minding csak rá szántad az idöd, söt máskor is. A lányt nem érdekelte, hogy kell neked pénz a túléléshez, és hogy tovább tanulsz, hogy valami jó munkád lehessen.
Hibáztathatod magad, de azzal csak rosszabb lesz. Persze, biztos vétettél hibákat, de ez emberi dolog, viszont ö pont szart a fejedre, önközpontú volt, és csak arra gondolt, hogy neki jó legyen.
Annyit tudok még javasolni, hogy valamin vezesd le a feszültséged, és az egyik este sírd ki magad.
Kérdező!Ne büntesd magadat.A kicsi agyával fel kellett volna fognia hogy ez neked nagyon nehéz időszak,de úgy tűnik nem sikerült neki.
Igen, a nőkkel foglalkozni és törődni kell..de azért nem fogom otthagyni a páromat mert tanul és dolgoznia is kell és ez mellett még velem is törődnie.
Aki ezeket a dolgokat nem képes elfogadni,nem kár érte..
Nem lehordani akarom a csajt,de ezt a kis időt már kibírhatta volna,de szerintem ez csak kifogás és valóban nem szeret már..egyszer már ezt mondt neked.
Fun fact azoknak akiket érdekel még a sztori😂
Kiderült, hogy , aki lement hozzájuk tanulni , beszélget azzal a gyerekkel, tesójából kiszedtem.. már megmondom őszintén nem fáj, főleg , így soha az életbe nem fog már érdekelni, barátokkal vagyok egésznap, esténként még rossz, de szedek napi fél frontint , így kicsit elaltat. Idővel biztosan jobb lesz! Jobbnak kell lennie!!!!
Így végig olvasva tényleg sajnállak én is. Nem is tudom hol olvastam már, de a lényeg az volt, hogy úgy tudhatod meg, hogy bízhatsz-e valakiben, ha megbízol benne.
Te bíztál és ez elég egyértelmű kell hogy legyen számodra mostmár, nem te vagy a hibás. Aki a nehézségek közben nem társad, az sose volt a társad. Csak te az övé.
Ne bánkódj, az írásod alapján olyan fiú vagy, akinek mindkét kezére akad egy normális barátnő majd.
Sajnálom, hogy ez történt Kérdező, de meg kell tanulni ezt is feldolgozni. Olvastam a későbbi válaszaidat, látom már jobban vagy, és képzeld: ez csak jobb lesz! Ahogy múlik az idő, annál kevésbé fáj.
Felesleges a miérteket keresni, egyszerűen kiszeretett belőled, van ilyen, és ezért nem lehet okolni. A legtöbb kapcsolat nem tart örökké, ez így van rendjén. Nem sokára majd találsz te is egy hozzád jobban illő lányt, addig is sok sikert!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!