Lehetséges valakit annyira (egészségesen) szeretni, hogy a szíved fájdul tőle?

Nem tudok ra valaszolni mert en is igy erzek a parommal kapcsolatban😅

Egy biztos akkor jo az erzes ha a masik is igy erez

Én azt gondolom hogy ez valamilyen szinten normális, mert szerelmes vagy és ez elég sokmindent foglal magába.

Amikor összejöttem a jelenlegi párommal,hasonlót éreztem amikor ránéztem..ez valami olyasmi lehet talán mint a katarzis.

Mostanra ez a dolog átalakult,ha ránézek,megnyugvást és boldogságot érzek,mert tudom hogy van nekem és a szívem minden szeretetével ugyanúgy szeretem a mai napig.

Ezt az érzést akár fel is tudnád használni,írj vagy fejtsd ki olyan hobbiba ami segít ezt enyhíteni(a szíved sajgását).

Ahogy leírtad,nem az a mániákus fajta vagy,inkább csak nagyon -nagyon szerelmes.

:)

Nem egeszsegtelen, de nem is fenntarthato, es csak hamar kiegsz tole. A stabil hosszu szerelmek nem ezer fokos intenzitassal egnek.

Az hogy mi lehetseges, egy olyan vilagban ahol vannak akik ongyilkosok lesznek szerelmi ugyek miatt, szerintem kar feszegetni.

Nem tartom furcsa kérdésnek. Főleg látva a mostani tini, és fiatal korosztályt. Egyik percbe még meg akartok halni egymásért, (fiú, lány dettó)

de ha az egyik látótávolságon kívül van, már valamelyik közösségi @aron írogattok másoknak.(tisztelet a ritka kivételnek) Egyébként biztos "egészséges" viselkedés az.

Én más korosztály vagyok a 70-es évek végén születtem, egészen más volt

a világnézetem már nagyon fiatalon mint a te generációdnak.

A kommunizmus hányadéka még ott volt a gyerekkoromban.

Mások voltak akkor az értékrendek, és máshogy szocializálódtam.

Nekem természetes volt hogy, 12 hónapot az ország másik részén töltsek.(19 évesen vonultam.)

Most 12 percet nem bír ki némelyik az okostelefonja nélkül ami egyben a szerelme is.( a múltkor ismerősöm lány pánikrohamot kapott mert nem találta, még a budira is magával hordja)

Na de a lényegre és a kérdésedre válaszolva, nekem nem volt ilyen szívmegszakadás, könnyek között érzés, párkapcsolatban. Pedig azért elég sok volt. Volt a kapcsolataimban érzelem de, az a fajta amit te leírsz nem volt soha.

Egyszer voltam szerelmes. A feleségembe, aki két gyönyörű fiúval ajándékozott meg, de nem sokkal a második születése után sajnos meghalt.

Akkor sokféle érzés volt bennem, legfőképp düh és harag az egész világgal szemben. Mert számomra a világ legértékesebb emberét, és leggyönyörűbb asszonyát veszítettem el.

Nem nősültem újra, de a fiaimat úgy neveltem, és továbbra is úgy fogom, hogy ebbe az akármilyen világba bármikor megállják a helyüket.

Kár hogy az édesanyjuk nem láthatja, milyen csodálatos legények, emberek váltak belőlük. Az idősebb 20 a kisebbik 18 éves.

Kérdező! Bocsánat, de abban biztos vagyok, hogy egyik sem tenne fel ilyen "filozofikus" enyhén rat'is kérdést.

Igen, teljesen természetes.

Tény, h pont ezért az érzésért is élünk át sokkal nagyobb fájdalmat, ha szakítás vagy vitára kerül a sor, esetleg csak megbánt a másik.

Viszont ilyenkor ez annyira csodálatos érzés❤ Nekem is hiányzik.