Hogyan értessem meg vele?

Egy diktatúra általában addig marad fent, míg az azt fenttartó személynek elég erős a keze, és azt tudja szorítani, emellett el nem teszik láb alól. A leírás alapján sok tevékenységedről le kéne mondanod, hogy megfelelően erős kézzel tudj uralkodni, így a javaslatom a következő:

Engedj neki mindent, és 1 hétig ne is ellenőrizd mit csinál(az utána következő 3 hétben ránézhetsz néhányszor). Ha szeret téged, és csak veled akar lenni, nagy valószínűséggel nem fog félrelépni(a más srácokkal való barátkozás elméletileg nem számít annak), és szakítani sem fog. Ellenben nagy valószínűséggel igen, és abban az esetben az egy jó forgatókönyv.

Ilyet csak olyan emberrel lehet megtenni, aki hagyja, mert nem gondolja, hogy ennél a bánásmódnál jobbat érdemel. Nincs önbecsülésed, a lány ezzel visszaél. Nem szeret téged, különben állandóan csak veled akarna lenni 4 hónap után, és büszkén újságolná a barátnőinek is, hogy éppen mivel töltöttétek a napot. Az még nagyon friss kapcsolat.

De jobb befejezni, erőszakkal senkit nem tudsz magadhoz láncolni, nem egy kutyáról van szó. Igaz, kis mértékben lehet "idomítani" a párunkat, hogy számunkra még jobb legyen a kapcsolat, kell is, hogy megismerjük egymás szükségleteit, de a lány abszolút nem vevő rá, egyik fülén be, a másikon ki. Nem vagy neki fontos.

Felesleges miatta bánkódni, inkább menj tovább, és hidd el, találsz olyat, aki értékel.

Más fiúknál alszik? Hazudozik? Már itt véget kellett volna vetni az egésznek.

A megbocsátással csak azt bizonyítottad, hogy mennyire értéktelennek tartod magad hozzá képest.

Erre nem az lesz a reakciója, hogy "ó, hát annyira szeret, hogy még ezeket is megbocsátotta", hanem az hogy bármit megtehet veled ami neked nem jó, még sincs semmi következménye, mert puhány vagy kiállni magadért.

Ha az igekötő közvetlenül az előtt az ige (vagy igenév) előtt áll, amelyikhez tartozik, egybeírjuk vele.

Szerintem egyikőtök se érett még egy párkapcsolatra. Megadja a jelszavát erre átnézed a beszélgetéseit? Az zavar hogy a tudtod nélkül tesz valamit? Ő meg annak ellenére viselkedik így hogy tudja hogy ez téged zavar?

Lehet hogy szeretitek egymást,de ez így nagyon nem jó. Nőjetek fel,aztán jöhet a párkapcsolatosdi.

Egyébként most elgondolkodtam azon, hogy a férjem mit szólna,ha más férfiaknál akarnék aludni :D Sajnos kamaszként sincs olyan, hogy egy ellenkező nemű, aki nem meleg, csak haver legyen, olyan, aki el is szállásol egyedül, a párom nélkül. Te ismered a fazont? Ha más fiúk is kellenek neki, akkor szerintem nem nagyon érzi, hogy annyira szereted, ahogy mondod. Inkább csak görcsösen kapaszkodsz belé, mert neked már csak ő maradt - szerinted. Valójában viszont létezhettek egymás nélkül is, előtte is volt életed. Úgy érdemes párkapcsolatban lenni, ha alapvetően meg vagy elégedve magaddal, és nincs szükség nagy, kívülről érkező megerősítésre, mert az idővel elapadhat, mint az anyatej (ezt a hasonlatot azért írom, mert alapból egy párkapcsolat dinamikája az anya-gyerek viszonyra hasonlít: eleinte szimbiózisban vannak egymással, aztán megszületik a baba, szopik, majd elválasztják, aztán kamaszodik, ami megint egy távolodás; a lényeg, hogy a végén rátalál önmagára, de azért szeretni fogja az anyját is) amit a párunktól kapunk. Ez a lányra is vonatkozik, neki valószínűleg nem elég az a visszajelzés, amit kap tőled, így más pasiktól is be akarja gyűjteni az elismerést.

Ne reméld, hogy életre szóló szerelem lesz ez, de tanulságos, az biztos. Ne bánkódj miatta. Tedd azt, amit egy barátodnak tanácsolnál, ha a te helyzetedben lenne (kivéve, ha ez mondjuk azt jelenti, hogy lekaszabolsz minden hímneműt a csajszi körül, aztán még őt is :D).