Azt hiszem szerelmes vagyok egy barátomba, de eléggé elszúrtam a dolgokat. Mit tegyek?

Kezdjük ott, hogy amikor majdnem három éve először megláttam a srácot, rögtön megtetszett a külseje. Ez így részemről soha nem lehetett már csak barátság, mindig is tetszett egy kicsit külsőleg. Eleinte beszéltünk egy keveset, nagyon jófejnek találtam, és szerintem ő is engem. Utána egy évig nem sokat szóltunk egymáshoz, de végig tetszett egy kicsit.

Nagyjából két éve kezdtünk összebarátkozni, de nagyon hirtelen és nagyon durván, pár nap utan már olyan volt, mintha mindig is barátok lettünk volna.

Aztán másfél éve elkövettem azt a hibát, hogy a pillanat hevében megöleltem. És éreztem valamit, ami nem csak baráti szeretet volt. Ő persze teljesen leblokkolt. Még soha nem ölelte meg lány, pedig sok lány barátja van. De egy idö után az ilyen ölelések már nem voltak szamára se furcsák.

Rengeteg dolog történt a múlt évben és én egyre jobban megismertem. És hát, nagyon megszerettem.

És aztán fél éve elkövettem azt a hibát, hogy lemondtam a barátságunkról: azt mondtam neki, szeretném, ha nem beszélnénk többet. Így visszatektve már akkora baromságnak tűnik, hogy az hihetetlen...

Szóval azután nem beszéltünk. Fél évig.

De mivel most karantén van, gondoltam ráírok, mert már régóta nagyon-nagyon hiányzott.

Megtettem, írtam neki, és ugyanolyan jófej, mint régen. Még mindig tökéletes. Ami nagy baj.

Mert most mi legyen? Három éve tart a dolog és túlságosan szerencsétlen vagyok, hogy helyrehozzam a dolgokat aztán elmondjam neki, hogy érzek...

Mégis mit tegyek? Valami tipp? Hogy hozhatnám a tudomására szavak nélkül, ha majd újra találkozunk? 16L