Miért írt rám most?

Sziasztok! Ez egy kicsit hosszú sztori. Szóval még kilencedikes koromban elkezdtem beszélgetni egy sráccal az évfolyamomról, és tök jól kijöttünk, de soha nem beszéltünk élőben. Csak hívásoztunk mindig. Nekem ő nagyon bejött, és ezt el is mondtam neki, amire ímmel-ámmal elmentünk egyszer együtt kajálni (ő dobta fel). Utána viszont egy hétig egyáltalán nem írt, suliban sem köszönt csak elsétált mellettem, csak egy héttel később írt valami rövidet. Én erre (nem tudom, hogy jogosan-e), de megsértődtem, és letiltottam. Viszont elkezdtek irkálni nekem az ő barátai, hogy minek tiltottam le, amitől nekem lelkiismeretfurdalásom lett és visszatiltottam, majd bocsánatot kértem. Nem akartam, hogy megszakadjon a kapcsolatunk, ezért attól függetlenül, hogy nekem még mindig bejött, azt mondtam maradjunk barátok, mert azt éreztem, hogy ez a randis dolog kellemetlenül érintette. Viszont ezután még rosszabb lett, mert elkezdett folyamatosan arról dumálni, mit kritizálnak a kinézetemen a haverjai, meg hogy előnytelen képeket küldtek rólam valami random csoportjukba, és bár mi állítólag még barátok voltunk, mégsem zavarta ez őt egy kicsit sem. Azt még tudni kell, hogy nekem nehezemre esett a kezdeményezés, szóval mikor egymásra írtunk, az 25% én és 75% ő volt. Viszont egyre kevesebbet beszéltünk, és élőben még mindig semmit a kínosság miatt, szóval pár hónap szenvedés után úgy döntöttem, hogy ez az én mentális egészségemnek nagyon nem tesz jót, és azt mondtam neki, hogy inkább békén hagyom. Őt ez egyébként látszólag zavarta egy picit, de aztán úgy tűnt totálisan elfeledkezett róla. Kövi évben amikor kezdődött a suli, a folyosón a barátai a nevemet üvöltözték mikor elmentem mellettük, emiatt borzasztóan ideges lettem, és nem köszöntem neki. Ezért rám írt, hogy semmit nem akar de mégis miért nem köszönök neki. Én akkor jó nagy hülye lévén ezt nem mondtam el neki, csak azt mondtam hagyjon békén, viszont ettől megint nagy lelkiismeretfurdalásom lett, és egy hónappal később megpróbáltam vele elég bénán, de kibékülni. Ezt ő tök érthetően lesöpörte, de én nagyon szarul éreztem magam, ezért karácsonykor megint megpróbáltam, amire nem kaptam megint reakciót. Ezután feladtam, mert rájöttem, hogy zavarom, és utána se nem köszöntem neki, se semmit nem próbáltam az irányába kommunikálni. Azóta eltelt egy év megint, és ugye nulla kommunikáció volt köztünk. Viszont most rám írt, hogy nosztalgiázni akar, és hogy szerinte semmi oka nincs, amiért ne beszélhetnénk. Jogosan érzem megbántva magamat ezen? Mármint miért kerülte ki mindkét békülési kísérletemet anno, és mi mégis a célja ezzel? Tudta régen, hogy nekem bejött, azt is, hogy én neki nem és hogy ezért nem beszélek vele évek óta. Mármint barátok maradhattunk volna, de tőle még egy normális visszautasítást se kaptam, csak került a randink után, meg esélytelen lett volna hogy élőben dumáljunk, ha ennyire lenéznek a barátai. Vagy csak én gondolom túl, és beszélhetek vele nyugodtan? Egyáltalán mi célja lehet ezzel

17L