Mi tévő kéne legyek, bele kezdjek-e vagy inkább hallgassak magamra és ne?

--Hosszú szöveg, előre szólok, összetett téma:---

(régre gyökerező probléma, és nehéz lenne úgy megértetni magam, hogy ne fogalmaznám meg dióhéjban mind a 9 évnyi élményemet ezzel kapcsolatban. 22/F)

A story egészen régre nyúlódik vissza. Dióhéjban, régen rengeteget csalódtam a nőkben, tudom rossz sztereotípia így overall mondani, hogy a nőkben, de 19 év alatt nem tapasztaltam még mást, szóval tisztelet a kivétel. Régen volt pár barátnőm, mint minden átlagos fiatal férfinál így van. De nagyon sok megcsaláson, értelmetlen elhagyáson, és miegymáson estem át, csak úgy mint ahogy mindenki. Az volt velem a baj, hogy hiába logikus gondolkodású vagyok, nagyon irányítanak az érzelmeim akárhogy is fedem, szerettem volna mindig is egy romantikus életre szóló kapcsolatot, mint régi tradíciókban, mint nagyszüleink, vagy filmekben, ami sose jött össze teljesen csak ideig óráig. Sose voltak kinézeti, önértékelési problémáim, csak egyszerűen nem értettem meg soha, hogyha mindent megadok akkor miért olyas valaki mást választanak, aki rosszat tesz nekik és ridegek, és idővel megtanultam így kell bánni velük, szóval én is elhidegültem és paraszt próbáltam lenni. Sikerült, de nem volt jó érzés, ezért ott hagytam ezt a stílust, és lemondtam arról rengeteg próbálkozás után, hogy találok egy normális nőt. Idővel igazából rájöttem, hogy mindig is egy olyan nőre vágytam, aki igazából lelkileg egy lány. Mint a cartoon-okban pl (star vs the evil forces: star butterfly), aki még tud mosolyogni élni az életét, és vannak céljai, és sose megy át ezen a tömegesen elfogadott "felnőtté válás" címszó alatt tartott mély depresszió és agresszióba zuhanáson, hanem látja az élet szép oldalát. És valahol szeretném ha ő venne észre engem, és ő kezdeményezne. (Persze csak egy nagyon picit, utána én tenném, hisz én vagyok a férfi, de sokkal nyugodtabb biztonságosabb érzést adna, főleg hogy a sok csalódás után azért már nem bízok meg akárkiben.) Sokkal romantikusabb, és megfigyeléseim szerint az olyan kapcsolatok, ahol a lány kezdeményez, jóval nagyobb esélyel maradnak egyben végig. De évek teltek el azóta és akárhogy keresem, minden nő ugyan olyan, se a keret nem más, se a belső. Taszító gusztustalan túlzott oda figyelés a külsőre. Félre értés ne essék, nem azért mondom, mert nem tartom magam elég jónak, mert tudom átlagosan nézek ki, viszont falusi származású vagyok, és egyszerűen csak nem füll a fogam ehhez a pláza cicás városias természethez, és sajnos csak ilyen van. Ezért eldöntöttem, akármekkora vágyam a család meg a szerelmi élet a dolgaimra figyelek amit éppen csinálok, és várok idővel majd csak jön egy olyan star, mint a példában említettem. Már sok ideje, hogy ezt eldöntöttem, és már egészen hozzá szoktam ehhez az egyedüli élethez, és nyugodtan várok. De egyik nap, találkoztam egy lánnyal aki valamiért felkeltette az érdeklődésemet, sokat nem beszéltünk, mert gondoltam úgy is olyan mint a többi, nem lenne biztos közös témánk[HIBA tudom], mert én rengeteget játszok a munka mellett és valamilyen szinten ez a foglalkozásom is, ezért olyan lányt keresek inkább aki gamer, csak mint én, akivel megértjük egymást. De az is nehéz, mert abból kevés van, és még kevesebb aki igazi gamer, competetive/verseny szellemmel, érdekli a játék, és nem csak a másodlagos nemiszervét lógatja a twitch kamerákon. Ezért nem is figyeltem sokáig igazán, úgyse vett észre nagyon, nem úgy mint én őt, így tovább álltam. Minap viszont véletlenül keresgéltem egyik facebook csoporton unalmamban, mivel rég nem játszottam a játékkal gondoltam utána nézek mi újak vannak, hátha letöltöm megint (tauri wow, aki ismeri). ismerősömet keresgéltem benne van-e még a csoportba, erre véletlenül ahogy görgetek, megtaláltam azt a bizonyos lányt. Ugyan olyan havas tájon készült a profil képe mint nekem. A kabátja kissé ki volt húzva, nem úgy mint amire gondolnál, hanem így nyak aljáig, csak mint az én képemen, ebből arra következtettem, hogy ő is szereti a telet, a hideget. Ez eléggé felkeltette a fantáziámat, csillogó szemekkel néztem a szerencse kezeinek művét, és nem akartam hinni a szememnek. [tudni illik valamiért minden lány jobban igényli a meleget és legtöbbje lány ismerősömnek még nyáron is takarózik, amitől már hőbutát kapok, hó viharba szereti tengetni az életét] Néztem, hogy ugyan annak a két játék csoportnak a tagja, amiket én imádtam, még évekkel ezelőtt (tauri wow, pokemon go (városnév) ). Csak ennyit láttam, mivel nem jelöltem be ismerősnek. Be könyvjelzőztem a profilját, majd bezártam a facebookot és gondolkodtam. Ennyi év tapasztalat után se tudom még mindig eldönteni, hogy bele akarok-e kezdeni, vagy maradok a terveimnél. Régebbről egy fél éve láttam nagyon sokat, akkor tudatosan próbáltam hangosabban beszélni ismerőseimmel arról amivel játszok, kihúzni magam, többet nézni, de sose jött oda hozzám, és sose vett észre. Én pedig nem szeretnék megint kezdeményezni, hiányzik az életemből, és jó érzés lenne, ha ő tenné, de mégse.. Pedig annyi közös látszódik köztünk. Persze tudom egy ez amit csinálok túlságosan ragaszkodás, de akkor is fontos az én lelkemnek, és kettő ez egy felszínes hasonlóság, és már volt egy kétszer egy ilyenre épülő kapcsolatom.. persze azokban jól el voltunk, még valami oknál fogva, nem lettem megcsalva egy drogozó, alkoholistával, mind egy más téma, de viccesen hangzik. Nem tudom eldönteni, hogy a szívemre hallgassak és várjak még, és folytassam úgy ahogy nekem fontos és várjam meg, amíg engem vesznek észre és sokkal romantikusabban fogom érezni magam, vagy így hidegen kezdjek neki bejelöljem írjak rá, kezdeményezzek, még úgyis, hogy eléggé nehéz az átélteim során és lehet nem is menne, egy olyan sablonos okkal, hogy "hát mi rossz történhet, adjunk neki egy próbát".

Aki végig olvasta, annak hálás köszönetem, hogy rám szánta az idejét, és még nagyobb köszönetem, ha még véleményt is ír :)