Mit tegyek ha a barátom nem aludhat nálam, mert a szülei nem engedik?

Aludj te nála.

Ha nem engedik, az gáz.

Én elgondolkodnék a jövőnkön, mert ha 18 évét betöltöttként ilyen, és beleegyezik az ilyen jellegű korlátozásokba, akkor ez azt jelenti, hogy ő akkor is anyuci pici fia lesz, amikor a 40. születésnapját ünnepli majd, és akkor is meg fogja kérdezni az anyját, hogy elmehet-e veled egy hétvégére a Balatonhoz.

Én javasolnám a fiúnak, hogy halálkomolyan (úgy értem, röhögés nélkül) kérdezze meg az anyját, hogy a fiúbarátját hazaviheti-e, mert, ha lányt nem vihet, akkor ő inkább meleg lesz. Kiváncsi lennék, mit reagálnának rá a szülei. :D

Ha betöltöttétek a 18-at, akkor nincs a szüleinek helymeghatározási joga, azaz nem mondhatják meg, hol legyen. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem tilthatják meg a találkozásotokat, nem korlátozhatják a személyi szabadságát!

Pusztán jogilag megközelítve az esetet is látszik, hogy az általad felvázolt szitu nem lehet megvalósítható... Legyetek ennek tudatában!

1-es, ez zseniális!:D

Kérdező, a barátodnak kellene a sarkára állnia. 18 évesek vagytok, szóval még ha nem is te alszol nála, a barátodnak kellene csak annyit tenni, hogy megmondja a szüleinek, hogy ez van, és elmegy hozzád.

Annyira bírom az embereket akik nem tudják milyenek is ezek a korlátozó szülők. "Állj a sarkadra", "Ne foglalkozz vele mit mondanak". Aztán majd lesnétek ha kibasznak a házból kutyát szarni, mert nem hallgattatok rájuk.

Kérdező: különösebben semmit nem tudtok ezzel a helyzettel tenni, gyűgtögettek meg tervezgettek, aztán minél előbb önállósodtok és akkor tényleg nem lesz belelszólása a szülőknek abba hogy mit csináltok.

Ha bármilyen formában elmehet otthonról, akkor arra kérjen engedélyt (pl. az egyik barátjához megy), és ahova "elment" onnan kérjen meg valakit, hogy biztosítson neki alibit (a barátos példában ha a szülei megkérdezik a barátját, akkor csak annyi a lényeg, hogy a barát mondja azt, hogy igen, nála van/volt).

Ha semmilyen formában sem engedik el otthonról, akkor próbálja megbeszélni velük, hogy ennek mi az oka, majd ezt szedje darabokra, mint a puzzle-t. Ekkor ezeket a kis darabokat könnyebb támadni, mint az egész nagy képet, és ha egy meghatározó darabot sikerül kiiktatni, az már elég ahhoz, hogy az egész kép széthulljon. (Pl.: nem támadó hangnemben, békés beszélgetés képpen:

-miért nem engeditek, hogy a barátnőmnél aludjak?

-mert meg szeretnénk védeni

-mitől?

-attól, hogy sérülj

-fizikailag, vagy lelkileg?

-lelkileg

-szerintetek minden lelki sérüléstől meg tudtok így védeni?

-igen

-és az iskolában nem bánthatják meg a lelkemet az osztálytársak, vagy akár a tanárok is?

-de sajnos igen.

-akkor mégis hogy védtek meg minden lelki sérüléstől?

és itt esett szét az érvelésük.

VAGY:

-ha átmegyek estére a barátnőmhöz mi a legrosszabb, ami történhet?

-szakít veled, depressziós leszel, majd öngyilkos

-ha öngyilkos hajlamaim lennének, ti mindent megtennétek, hogy ez ne következzen be ugye?

-igen

-és hiszitek, hogy meg tudnátok menteni?

-igen

-akkor mi a legrosszabb, ami történhet?

-szakít veled, depressziós leszel

-és a depresszióból nem jönnék ki idővel?

-de igen

-és ez után mi a legrosszabb, ami történhet?

és itt esett szét az érvelésük)