Mennyire működik egy távkapcsolat? 20/L

Több, mint egy hete bevallotta egyik barátom, hogy tetszek neki, és randizgassunk. Én igent mondtam neki, mert ő is megtetszett nekem. 50km-re lakik tőlem, dolgozunk mind ketten, így randira még nem került sor, viszont minden nap beszélgetünk instagrammon. Telefonon nem szokott hívni, pedig néha várom, mert én rendszeresen küldök neki hangüzit. Habár minden nap írunk egymásnak, az mégis kevés, hisz csak ritkán tudunk úgy beszélni, hogy folyamatosan, mert nem érünk rá :/ Pl reggel írok neki egy jó reggeltet, ő visszaír, aztán szinte egész nap semmi, csak vagy 2-3 mondat, majd este váltunk pár szót, és elköszön, hogy megy aludni. Eleinte boldog voltam, de már nem tudom mi van most így velünk. Mivel mind a 2-en sokat dolgozunk, így csak havonta, 2 havonta egyszer tudunk majd találkozni. Írni mindig én írok többet. Szóval nappal, ha van egy kis időm, akkor én írok rá, hogy pl épp kávészünetem van. Sokára, de szokott válaszolni. Utána megint semmi. Azt ígérte, hogy ezen a héten kivesz egy napot, hogy eljöjjön hozzám. Nem vett ki. Pedig nagyon vártam. Olyan, mintha nem is hiányoznék neki. Pedig valamelyik reggel nem írtam rá, és este írta, hogy megijedt mi a baj, mert nem írtam jó reggeltet. Bizonytalan lettem. Arra gondoltam, hogy így nem fognak érzések kialakulni bennünk egymás iránt, hiszen nemhogy keveset beszélünk, de még találkozni is csak ritkán fogunk. Jól gondolom, ugye? Attól félek, hogy majd jön valaki, aki itt lesz a közelbe, több figyelmet szentel rám, és beleszeretek. Ha ez megtörténik, fájdalmat fogok okozni ennek a fiúnak.