A helyemben összejönnétek egy ilyen fiúval?

Hosszú lesz, elmesélem.

A kérdésem egy tipikus rosszfiúról szól. Tudni kell róla hogy általában arra megy hogy megfektessen, csibészes, nem pont egy hűséges típus, kb minden lány odavan érte és ezt kihasználja. Egy mondhatni barátnőm is odavolt érte, de őt eleve csak kihasználta, egy másik lányt akart féltekénnyé tenni azzal, hogy összejött rögtön az unokatesójával. Ez a lány nem vette ezt észre hogy csak erre megy ki a dolog és belebolondult a srácba. Aztán vége is lett ia barátnőmmel. DE amúgy ennek ellenére ő legbelül nem ilyen, ez csak a felszín, és erről ismert mert csak ilyen kapcsolatai jöttek neki össze.

Látásból ismertük egymást, aztán ő még ősszel rámírt facen és beszélgettünk. Észrevettem az írásából hogy ő közeledni próbál felém mint nőhöz. Én kicsit szívtam a vérét meg ilyenek és ez tetszett neki (tudtam hogy ő a könnyen kapható lányokhoz van szokva és én nem vagyok olyan ezt észre is vette). Találkozni akart velem. Én eleve nem akartam ebbe az egészbe belemenni mert tudtam hogy a barátnőmmel kavart és ő szereti a srácot. Meg nem épp jó dolgokat hallottam róla, de úgy voltam vele ez semmit nem jelent bárkiről mondhatnak bármit nem azt kell elhinni, hanem neked kell személyesen kiismerni aztán lehet róla saját véleményed. Én őszintén kíváncsi voltam rá hogy valójában milyen a srác, milyen jelleme van, miért csinálja ezt a lányokkal, biztos van valami a lelkében ami mélyebb és ez érdekelt. Meg akartam tudni mi van emögött, miért viselkedik így, arra gondoltam hogy szerintem nem volt még dolga normális érdekes lánnyal aki megfogta volna.

És úgy döntöttem kimegyek hozzá beszélgetni, kíváncsi voltam a személyiségére. Külsőre egyébként annyira nem az esetem de nem is rossz, annyira nem is volt bennem hogy tetszeni akarok neki vagy bármi. De a kisugárzása megnyerő és a stílusa is nagyon jó, ahogy beszélget ahogy rátér a dolgokra, tud témázgatni és rendesen lehet vele beszélgetni. Tud vezetni egy beszélgetést, nem félénk tudja hogy kell bánni egy nővel amúgy és milyen hangnemet engedhet meg, és mi esik jól, hogy lehet közelebb kerülni, tudja mikor mit kell felhozni, és mindeközben laza, természetes, szimpatikus. Ez tetszett és jó benyomással volt rám.

Szóval kimentem vele beszélgetni párszor. Jó volt minden amúgy, jól megértettük egymást. Tényleg láttam rajta hogy velem normális is tud lenni, teljesen más volt mint amiket hallottam róla. Tetszett a felfogása ahogy gondolkodni a témákról. Köztünk nem történt semmi. Én mindig mondtam neki hogy csak beszélgetni jöttem ki hozzá és tiszteletben tartotta. Tudtam jól hogy neki ez szokatlan, nem találkozott még ilyen lánnyal mint én, aki nincs tőle elájulva és tud neki nemet mondani. És bevallom kicsit előrtört belőlem az, hogy magamba akarom bolondítani. Ne higyje azt hogy minden lány odavan érte mert én nagyon nem, és el akartam érni hogy belémszeressen, ne legyen magától elszállva, mert amúgy beképzelt. És ez sikerült is, már jó úton kezdtünk haladni de én visszaléptem. Bennem volt az már eleve, hogy a barátnőmnek ez milyen rosszul esne (mondjuk nem is igazán barátnőm, akkor már rég nem beszéltem vele nem is tartottuk a kapcsolatot már és mai napig se). Bennem volt hogy ő mindent elmesélt nekem mi volt köztük és mennyire szenvedett a srác miatt. Teljesen összetört emiatt. De a srác elmondta nekem hogy eleve nem akart tőle semmit meg ahogy megismerte, nagyon unalmas, így nem jött be neki. Meg az is bennem volt, hogy más lányokkal mit csinált. Intim képeket és videókat csinált róluk amiket aztán körbeküldött minden ismerősnek és nagyon csúnyán elterjedt. Minden egyes lánnyal eljátszotta ezt, még nekem is megmutatta azokat. De elmondta hogy ezekkel a lányokkal meg lehetett tenni, mert ők olyanok voltak. Könnyűvérűek, látták hogy fotózza őket de szó nélkül hagyták és beleegyeztek még pózoltak is, ők másztak rá egyből stb. Szóval r.bancok voltak elmondása szerint. Ő senkinek nem tartott fegyvert a fejéhez hogy lefeküdjön vele, ők erőltették az egészet, volt aki még fel is ajánlotta hogy futtassa… Tehát az ilyen lányokhoz nem lehetett másképp állni. Nem volt még dolga normálissal, szóval igaz volt amit sejtettem. Velem őszinte volt. De én mégis a barátnőmre voltam tekintettel hogyha ezt megtudná rosszul esne neki és inkább hagytam a srácot. Azt mondtam neki hogy lehetünk barátok és ennyi, szóval visszautasítottam és kikosaraztam. Láttam rajta hogy rosszul esett neki, de így is benne volt hogy akkor barátok leszünk. Ugyanúgy keresett mindig továbbra is, de én már nem válaszoltam neki és nem beszéltünk. Aztán nem sokkal később összejött egy lánnyal. Tudtam hogy ez azért volt, mert én elutasítottam. Beszéltünk azért már annyit, hogy ismerjem ezt csak azért csinálta mert én nem akartam tőle semmit. Hozzám normálisan állt és velem akart lenni meg akart ismerni jobban, látta hogy én más vagyok. Így hogy nekem nem kellett, megpróbálta más lánnyal a kapcsolatot. Most az utóbbi időben szétmentek, nem tudom az okát, de biztos volt valami baj. Azóta bepróbálkozott megint. Már nem olyan intenzíven (a korábbi elutasításom miatt), de diszkréten még most is jelezget. És kicsit elgondolkodtam rajta, hogy lehet adhatnék neki egy esélyt.

De vannak tényleg befolyásoló tényezők amik elbizonytalanítanak vele kapcsolatban. Egy páran akik tudnak arról hogy találkozgattam vele, mindig figyelmeztettek akkoriba is hogy vigyázz meg le akartak beszélni róla állandóan. Mert hogy mindenki rosszakat hall róla, de nem ez határoz meg egy ember. Ha megismered akkor jössz rá hogy milyen is valójában, úgy tudod eldönteni. Mások nem tudják miért ilyen a lányokkal, pedig elég lenne tudni milyenek azok a lányok, és ki tudod következtetni vajon miért bánt úgy velük. Azért van oka hogy kihez hogyan állsz, egy k.rvához nem lehet normálisan állni. Abból is látszik hogy ő tud normális is lenni, hogy bennem felismerte a különlegességet amitől más vagyok mint a többi lány, és hozzám egyből máshogy viszonyult.

De az is visszatart, hogy mi van ha lefeküdnék vele és rólam is olyan képeket csinálna meg küldözgetne? Azért erre is gondolni kell mert benne van. Mondjuk ha én látnám nyilván nem hagynám mint azok a lányok, de azért sose tudni nem csinálna-e valamit rólam. És így félek. Ami meg a barátnőmet illeti, szerintem csak én csinálok ebből ilyen nagy ügyet. Most őszintén, kinek számít már hogy ki volt kivel? A saját unokatestvérem nem volt rám tekintettel mert lelkiismeretfurdalás nélkül ráment a volt barátomra, mintha ez lenne a természetes. Akkor én miért legyek tekintettel egy idegenre, akihez semmilyen rokoni szál nem fűz? Mert igazából nekem senkim a lány. Pár hónapig voltunk jóba azóta felém se néz nem is beszélünk semmi. Ráadásul nála is szóbajött az exem. Mondta nekem, hogy bepróbálkozott nála a gyerek, és hogy nem jönne vele össze. De nem az volt az indoka rá, hogy utánam nyilván nem menne rá, ez egyáltalán eszébe se jutott. Akkor én miért legyek olyan tisztalelkű hogy mást nézek? Csak magamra kell tekintettel lenni hogy nekem jó legyen, mert senki más nem lesz tekintettel rám.

Szóval ti mit gondoltok erről, ti megpróbálnátok egy ilyen fiúval? Belemernétek menni?