Tegnap nagyon megbàntott a baràtom. Gusztustalanul beszélt rólam és a csalàdomról.Bàr tényleg megnehezìtik a szüleim az életem ês a kapcsokatunkat és nagyon nehéz velük attól még a csalàdomról van szó.Miért nem érti meg hogy nincs joga ìgy beszélni?

Szívem szerint csak bemásolnám a 9-es választ.

A páromnak is volt konfliktusa a szüleivel, elkezdte őket szidni, aztán mikor azt mondtam igaza van, elkezdett mentegetőzni, hogy jaj nem is olyan rosszak.

A barátod jót akar és nem benne van a hiba, pláne hogy ilyen miatt szakítasz vele. Engem is nagyon bosszantana, ha a párom otthon elnyomnák és megaláznák, aztán ő csak tűri és nem fogad el segítséget, mert majd még velem szakít, mert megmondom az igazságot.

A barátodnak igaza van, és nyilván olyan típus hogy kimondja, mit gondol, plusz képzeld már magad a helyébe.

A lányt/fiút, akit szeretsz, folyamat bántalmazzák otthon, hát szerintem mindenkinek plafonon lenne a vérnyomása a helyében.

Unokahúgomat egyszer bántották a suliban, hát azt hittem, agyonütöm a srácot. Pedig ő "csak" az unokatestvérem.

Ha régóta megy ez a szüleiddel, akkor nem hamar húzza fel magát. Valószínűleg tehetetlen, mert beleragadtatok a helyzetbe.

Sokan tanácsolják, a költözést, mert ó én már 16 éves korom óta egyedül élek és önnfenntartó vagyok, mellette meg lediplomáztam fizetősön, amit szintén a diákmunkámmal kerestem... De ez a valóságban nem így megy.